Egyértelműen a külső kerületek javára zajlanak a fővároson belüli költözések, miközben sokan választják Pest megyét is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Az elköltözők és odaköltözők egyenlege azt mutatja, hogy 2017-ben a XVIII., a XVI., a XVII. és a XXII. kerületek lakossága 500-700 fővel nőtt, míg a legtöbben a belső kerületekből – V., VI., VII., VIII. és IX. – mentek el. Az érintettek jellemzően közeli, kijjebb fekvő városrészbe költöztek: Zuglóból például a XVI. kerületbe, Újbudáról pedig Budafokra. Mintegy 20 ezren költöztek ki agglomerációs településekre, részben nekik köszönhetően nőtt 2017-ben 13 ezerrel Pest megye lakossága.
– A budapesti kiköltözési hullám a jelentős lakásdrágulás miatt tovább folytatódik, ami akár mérsékelheti is a fővárosi áremelkedés ütemét – mondta lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki szerint azonban nem kell Budapest „kiürülésétől” tartani, mivel a fővárosi mintegy 35 ezres éves adásvételi számhoz képest csak pár százalékot tesznek ki a kiköltözők. – Aki Budapesten már rendelkezik ingatlantulajdonnal, és javítani szeretne a lakhatási helyzetén, az az áremelkedést kihasználva most soha nem látott értéken tudja értékesíteni lakását vagy házát.
Fotó: Havran Zoltán
Ebből a pénzből könnyebben tud újabbat, jobbat vagy nagyobbat vásárolni az agglomerációban. Más a helyzet azokkal, akik vidékről költöznek a fővárosba. Ők sokszor nem tudnak egyből lakásvásárlásban gondolkodni, hiszen a budapesti otthonok akár háromszor–négyszer többe kerülnek, mint máshol. A fővárosba költözők ezért a munkájuktól és anyagi helyzetüktől függően rövidebb vagy hosszabb távon először csak albérletbe tudnak menni – magyarázta Balogh László, hozzátéve, hogy az agglomeráció érezhetően olcsóbb a fővároshoz képest.
Balogh László kitért rá, hogy a megyeszékhelyeken és megyei jogú városoknál is hasonló folyamatok játszódnak le, mint a fővárosban és környékén, noha a város nagysága és gazdasági helyzete nagymértékben befolyásolja a költözések mértékét. A megyei jogú városok közül csak Érd és Sopron népessége nőtt 2017-ben, az ország többi városa közül pedig jellemzően azok lakosságszáma emelkedett, amelyek a főváros agglomerációjában vagy a Balaton partján fekszenek.
A szakértő szerint a legjelentősebb ingatlanpiaci dinamika a közeljövőben azokban a nagyvárosokban lesz megfigyelhető, ahol az ideiglenesen beköltözők száma ellensúlyozni tudja a véglegesen kiköltözők számát. Ez elsősorban Győrött és Szombathelyen figyelhető meg. – A magyar társadalom mobilitása érezhetően növekedett a megváltozott gazdasági helyzetben. A munkaerőhiány arra készteti a vállalkozásokat, hogy a jó szakembereket tisztességgel megfizessék. A hiányszakmákban még akár lakhatási támogatást is nyújtanak azoknak, akik az ország más részéről költöznek az adott városba. Ezért a munkahelyváltás már komoly motivációt jelenthet a lakásvásárlás és -eladás során is – magyarázta Balogh László, aki szerint amíg kitart a gazdasági élénkülés, az ingatlanok iránti erős kereslet is fenn fog maradni.
Új életforma iránti vágy
A budai oldalon a Budakeszi, a pestin a Dunakeszi járás kiemelkedően a legdrágább agglomerációs terület. Az OTP Ingatlanpont elemzése szerint a fővárosi lakosság agglomerációba költözésének hátterében sok esetben nemcsak az alacsonyabb ingatlanárak állnak, hanem az új életforma iránti vágy is. Mint rámutatnak, a két legdrágább településről, Remeteszőlősről és Telkiből nem túl egyszerű a közlekedés, hiszen nincs vasút, az M0-s körgyűrű nyugati szakaszának tervei pedig egyelőre csak a tervezőasztalon léteznek, mégis Remeteszőlős 505 ezer forintos és Telki 475 ezer forintos átlagos négyzetméterárával 14 (!) fővárosi kerület átlagárát előzi meg. Sok kiköltöző a korábbi lakhelyéhez közeli települést választ, mert azt jobban ismeri, így nem nehéz megszoknia az új környezetet. A pesti oldal legdrágább települése, Dunakeszi például különösen népszerű a korábban Újpesten vagy Rákospalotán élők körében, ahogy Telki és Budakeszi is a II. vagy XII. kerületieknek különösen vonzó.
