A dinamitot feltaláló és abból meggazdagodó svéd Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjait díjazzák, valamint azt a személyt, aki a legtöbbet tette a békéért – így született meg a világ legnagyobb tiszteletnek örvendő elismerése. 1968-ban a közgazdasági Nobel-díjjal egészült ki a díjazottak köre.
2011-ig tízmillió svéd korona járt a díj mellé, ám a kiadások megszaladása miatt az összeget nyolcmillió koronára apasztották. A költségcsökkentő intézkedéseknek köszönhetőn tavaly kategóriánként egymillió koronával megemelték a pénzjutalmat. 2017-ben a fizikai Nobel-díjat a gravitációs hullámok felfedezéséért, a kémiait az élet építőköveinek feltérképezéséért, míg az orvosit a biológiai óra működésének megértéséért ítélték oda.
1901 és 2017 között összesen 585 díjat osztottak ki. Mivel adott évben egy kategóriában akár három embert is elismerhetnek, ezért a díjazottak száma ennél nagyobb: 892 személy és 24 szervezet vehette át az elismerést – négy kutató és három szervezet többször is. A férfiak dominanciáját jelzi, hogy eddig mindössze 48 nőt ismertek el.
Magyarok, illetve magyar származásúak is szép számmal érdemelték ki a díjat. Először Lénárd Fülöp (1905, fizikai) vehette át, akit Bárány Róbert (1915, orvosi), Zsigmondy Richárd (1925, kémiai), Szent-Györgyi Albert (1937, orvosi), Hevesy György (1943, kémiai), Békésy György (1961, orvosi), Wigner Jenő (1963, fizikai), Gábor Dénes (1971, fizikai), Oláh György (1994, kémiai), Harsányi János (1994, közgazdasági) és Kertész Imre (2002, irodalmi) követett. Magyar tudósok közül az attofizika egyik megteremtőjét, Krausz Ferencet emlegetik a lehetséges nyertesek között.
Tavaly Kazuo Ishiguróé (balra) lett az irodalmi kategória. Idén nem osztanak ilyet
Fotó: MTI/EPA/Jonas Ekströmer
A hatalmas elismertség ellenére a Nobel-díjat sem mindenki veszi át. Borisz Paszternak az 1958. évi irodalmi Nobel-díjat a szovjet hatóságok nyomására utasította vissza. 1964-ben a francia író, Jean-Paul Sartre elvi megfontolások alapján tette ugyanezt.
Az irodalmi Nobel-díj körül 2016-ban is támadt némi zavar. Bob Dylan amerikai dalszerző sokáig nem reagált arra, hogy ő nyert, ráadásul a szokásos december 10-i gálára sem ment el. A Nobel-díj szabályzata szerint (a gálától számítva) hat hónapja volt arra, hogy megtartsa előadását, egyébként nem veheti át a pénzjutalmat. Öt nappal a határidő lejárta előtt a beszédet eljuttatta a Svéd Akadémiához, így megkapta a díj mellé járó pénzt.
Ha lehet, ennél is nagyobb a botrány az irodalmi Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia körül. Tavasszal négy tag távozott a 18 fős testületből, négyen pedig felfüggesztették munkájukat. Az ok: az akadémia egyik tagja, Katarina Frostenson férjének szexuális zaklatási botránya. Jean-Claude Arnault a svéd kulturális élet egyik ismert alakja, aki üzletileg is kötődik a testülethez. Arnault svéd lapértesülés szerint 18 nővel szemben követett el szexuális túlkapásokat, de csak egy nő kétrendbeli, 2011-ben elkövetett szexuális kényszerítése miatt felel a bíróság előtt. Az ügyész hároméves börtönbüntetést kért a vádlottra.
A hitelességét vesztett Svéd Akadémia idén nem ad ki irodalmi Nobel-díjat, annak odaítélését 2019-re halasztják, amikor egyszerre két díjat adnak át.
