Kedvezőbb a helyzet a fejlesztésre szánt forráslehetőségek szempontjából, mint amekkora igény jelentkezik a szolgáltatók részéről a bővítésre a magyarországi lovas turizmusban – mondta lapunknak a Magyar Lovas Turisztikai Közhasznú Szövetség elnöke. Lóska Jánostól megtudtuk: noha a turizmus e területe is erősen időjárásfüggő például a Balaton környékén – ahol mindössze öt-hat fedeles lovardát jegyeznek –, a német vendégek távolmaradása miatt jelentős a visszaesés ezen a piacon.
Mint mondta, a turisztikai szolgáltatók jó része az utóbbi években a külföldi érdeklődők hiánya miatt fél a beruházásoktól és a fejlesztésektől. A szakszövetség elnöke ugyanakkor úgy véli, nem szabad elszalasztani a kínálkozó lehetőségeket. Ennek kapcsán elsősorban azt a kétmilliárd forintos pályázati csomagot említette, amely a hazai lovastúra-útvonalak kialakítására fordítható.
Hangsúlyos helyet kap a kormány Kincsem nemzeti lovas programjában a lovas túrázás infrastrukturális feltételeinek megteremtése is. A Balatonnál ugyan a közvetlen tóparti részt nem érintheti a túrázás, ám a víztől nem messze futó gerincútvonal nyomvonalában indokolt kiépíteni a megállókat, pihenőhelyeket.
Hazánkban ma 2756 lónak van hatósági alkalmassági vizsgája, a jogszabálytisztelő turisztikai szolgáltatók ennél többet nem ajánlhatnának az aktív lovaglást kedvelő hazaiaknak és a hozzánk látogató külföldieknek. Az úgynevezett passzív (szemlélődő) lovas turisztikai formák kedveltségi rangsorában a magyar lovas kultúrából ízelítőt adó bemutatók és fogathajtóversenyek állnak az első helyen a turisták körében, az aktív lovaglási formák közül pedig a lovardai lovas oktatás, az osztálylovaglás, a szabad terep- és kalandlovaglás, továbbá a lovas túrázás a legvonzóbb.
– A lovas turizmus szempontjából a legnagyobb jelentőségű eredmény, hogy Magyarország – elsősorban az erdőtörvény módosításának köszönhetően – rövid időn belül a szabad tereplovaglás egyik legjelentősebb európai régiójává válhat – állítja Lóska János.
A sok tekintetben is élenjáró magyar lovas turizmusnak továbbra is gyenge pontja a fedeles lovardák hiánya. Ám hogy a lovardák közül mennyi a fedeles, és ezen belül az engedéllyel rendelkező „négy évszakos” létesítmény, nincs pontos adat. Az azonban vitathatatlan, hogy az utóbbiak számát azért is indokolt gyarapítani, mert a szabadidő-lovaglás és a versenyek mellett sok helyütt az iskolások oktatását is lehetővé teszik.
A lovaglást egyébként – akárcsak a teniszezést vagy a vitorlázást – sokan ma is „úri hobbinak” tartják. Kétségtelen, hogy az átlagosnál költségesebb élményszerzési forma, mert egy hátast 350-400 ezer forintnál olcsóbban nemigen vásárolhatunk meg. Emellett a tulajdonosnak átlagosan havi 35-50 ezer forint lovardai tartással is számolnia kell, nem beszélve a minőségi lovaglóöltözékről.
Egy óra kizárólag oktatóval vagy kísérővel engedélyezhető lovaglás átlagosan öt-hatezer forintba kerül. Az is gyakori, hogy a kispénzű fiatalok a napi egyórás lovaglás tarifáját önkéntes munkával, lóápolással, istállótakarítással keresik meg. Miként azok a diákok, akiknek nyári kötelező gyakorlatként írja elő iskolájuk a lovaglást – tudtuk meg Fekete Zoltántól, a Rádpusztai Gasztro Élménybirtok tulajdonosától.
Őszi keringőtúra
Húzzunk bakancsot vagy kényelmes edzőcipőt, és holnap elsőként induljunk el a természeti titkok sokaságát őrző Balaton-felvidéki utak egyikén, a monoszlói Hegyestűhöz csalogató Ősz keringőtúrára. Az alig több mint 150 lelket számláló település mellett magasodó természeti csoda, a Káli-medence kapuja őrének nevezett, 337 méter magas Hegyestű a Balaton felől nézve egy szabályos kúpra emlékeztet, ám hogy ennél többet tudjunk róla, bízzuk magunkat a hegy geológiai bemutatóhelyén ránk váró természetvédelmi őrre. Vele indulhatunk felejthetetlen útra a környező erdőkön át.