– Hogyan értékelhető az agrár-vidékfejlesztés elmúlt egy éve?
– Mozgalmas esztendőt tudhatunk magunk mögött, a Vidékfejlesztési program elfogadása óta összesen 45 felhívást ismerhettek meg a pályázók, mintegy 1081 milliárd forint értékben. Vagyis a rendelkezésre álló csaknem 1300 milliárd forint 83 százalékát meghirdettük, ez az összeg az év utolsó napjaiban is növekedni fog.
– A már megjelent felhívások közül melyeket tartja sikeresnek, és melyek azok, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket?
– A pályázatok többsége nagyon népszerű, a kiírások jól tükrözik a fejlesztési igényeket. Az Agrár-környezetgazdálkodási programban például a keret háromszorosára érkezett támogatási kérelem. Emellett további nyolc felhívást kellett felfüggesztenünk a rendelkezésre álló keretösszeg kimerülése miatt. Egyedül az öntözésfejlesztési pályázat esetében tapasztalható némi lemaradás, eddig összesen 11 milliárd forintnyi pályázat érkezett be, holott csaknem 50 milliárd forint áll rendelkezésre.
– Mi lehet ennek az oka?
– Valószínűleg nehézséget okoz, hogy a termőterületek jelentős részén nincs elérhető felszíni víz, valamint az engedélyek beszerzése sem a legegyszerűbb feladat. Ráadásul az osztatlan közös tulajdon is sok esetben gátolja a beruházásokat. Szerencsére van még idő a pályázatok benyújtására, hiszen ez a forrás két évig érhető el.
– Nemrég látott napvilágot a hír, hogy csalók próbáltak meg a vidékfejlesztési forrásokkal nyerészkedni. Hol tart az ügy?
– Az úgynevezett diverzifikációs pályázat esetében piaci információk alapján merült fel annak a gyanúja, hogy egyesek megpróbálnak üzletelni a pályázaton elnyert összeggel.
A kiírás részletes elemzése folyamatban van. Jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás, továbbá befolyással üzérkedés miatt rendőrségi feljelentést is tettem az ügyben.
– Már említette, hogy még az év vége előtt újabb felhívások jelenhetnek meg. Melyek lesznek ezek?
– A munka az ünnep alatt sem állt le a Miniszterelnökségen. A fiatal gazdálkodók induló támogatására külön alprogram keretében elkülönített 37,75 milliárd forintot a napokban hirdettük meg. Emellett még idén megismerhető lesz a nem mezőgazdasági tevékenységek indítására és fejlesztésére rendelkezésre álló, 36 milliárd forintos pályázat, valamint a jégesőkár megelőzésére szolgáló beruházások támogatása is. A sor pedig jövőre újabb pályázatokkal folytatódik. A tervek szerint 2017-ben már a teljes, csaknem 1300 milliárdos keretet meghirdetjük. A legtöbb kiírás márciusig megjelenik, néhány komplexebb program esetében azonban elképzelhető, hogy júniusig várni kell.
– Mekkora összeg jutott el idén a nyertesekhez?
– A Vidékfejlesztési program keretéből december elsejéig 95,24 milliárd forintot fizettünk ki. A Miniszterelnökség közbenjárása nyomán az uniós csatlakozás óta először nyílt lehetőség arra, hogy az agrár-környezetgazdálkodást, valamint ökológiai gazdálkodást folytató termelők előleget kapjanak. November végéig 15 milliárd forint jutott el így hozzájuk. A trágyatárolók építését támogató felhívásban is eredményt hirdettünk, így a gazdák már igényelhetik az előlegeket. Az előleg kifizetése egyébként komoly lehetőség a pályázóknak. Jövőre remélhetőleg minél több nyertes élni fog ezzel a lehetőséggel, hiszen így kevesebb önerővel és hitellel kezdheti meg a beruházás megvalósítását.
– Milyen ütemben várható a pályázatok elbírálása?
– Míg a 2016-os év a pályázati felhívások megjelenésének időszaka volt, 2017 a döntések meghozataláról, a kifizetésekről, a közbeszerzésekről és a beruházások megvalósításáról szól majd. Jövőre tehát valóban kifizetési dömping várható, hiszen – a projektek megvalósításával párhuzamosan – szeretnénk felgyorsítani az előleg- és a végkifizetéseket. A cél, hogy a 2020-ig rendelkezésre álló csaknem 1300 milliárd forintos vidékfejlesztés keret zömét 2018 végéig eredményesen felhasználjuk. A konkrét kifizetési célszám még tervezés alatt van, azt azonban tudni kell, hogy 400 milliárd forintot öt év alatt – 2023-ig –, évenkénti ütemezésben kell kifizetnünk.
– Hogyan halad a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) átszervezése? Tartható-e az a kormányzati célkitűzés, amely szerint az intézményrendszeri átalakítás nem mehet az agrár-vidékfejlesztési források kifizetésének rovására?
– A munka jól halad, mára a kételkedők is belátták, hogy az átalakítást végre tudjuk hajtani anélkül, hogy a kifizetések sérülnének. Sőt a hivatal az elmúlt hetek változásai után a tervezettnél is több támogatási előleget juttatott el a gazdákhoz. Zajlik a pályázati jogosultságok elbírálása is. Utóbbira sajnos nem készült fel időben az MVH, ezért most intézkedési tervet készítettünk. Ennek célja, hogy a hivatal mihamarabb átadja a kérelmeket, a Miniszterelnökség pedig megkezdhesse azok tartalmi értékelését. Ami az akkreditációt illeti, jó hírekkel szolgálhatok. A KPMG mint az uniós előírások szerint a folyamatot ellenőrző szervezet a minap adta meg a jóváhagyást és küldte el a szükséges dokumentumokat. Minden jel arra mutat tehát, hogy az év végével megtörténhet a Magyar Államkincstár feltételes akkreditációja, jövőre pedig a végleges jóváhagyást is megkapja az új kifizető ügynökség.
– Az intézményrendszer átszervezése mellett melyek lesznek a következő év legfontosabb feladatai?
– Jövőre a pályázatértékelés, a döntések meghozatala, valamint a támogatások és az előlegek minél nagyobb arányú kifizetése lesz az elsődleges. Ráadásul megkezdődik a Közös agrárpolitika 2020 utáni vitája, amire szintén fel kell készülnie Magyarországnak. Nem mindegy, hogy jövőre kik és milyen álláspontot képviselnek a brüsszeli tárgyalásokon. Az agrárium minden szereplőjének közös érdeke, hogy ez a munka sikeres legyen.