Kiemelt turisztikai fejlesztési térséggé válhat a Pannónia szíve fejlesztési program révén Etyek és a Velencei-tó környéke. Erről a napokban Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője beszélt, aki 2015 óta Etyek, valamint a Szent László- és Váli-völgy területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos. Elmondta, hogy eddig több mint hárommilliárd forintból fejlesztették a térséget, amiből többek között csaknem 40 kilométernyi kerékpárút valósult meg, emellett megépült Etyeken a Magyarországi Kitelepítettek Emlékháza, továbbá a településen négy borászati központot is felújítottak.
A Magyar Időkkel Tessely Zoltán korábban ismertette: több mint száz elképzelést rögzítettek a 23 települést érintő, nagyszabású fejlesztési programban, amelynek Etyek a központja. A projekt Fejér megye északi részének teljes megújulását hozhatja az elkövetkező évek során, a fokozatosan megvalósuló, részben infrastrukturális beruházásokkal a tervek szerint idővel a teljes Vértes kistérséget bevonják a fővárosközeli turizmus vérkeringésébe.
A Pannónia szíve turizmusfejlesztési program megvalósításában számos intézmény vesz részt, így például a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ), amellyel közösen sikerülhet a térséget a Velencei-tó bevonásával kiemelt turisztikai területté minősíteni.
Ennek kapcsán Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója elmondta: közösen készítették el az előterjesztést, hogy a budapesti agglomerációs gyűrűt kiemelt turisztikai fejlesztésű térséggé lehessen nyilvánítani, amelyben több megyei település is helyet kap. – Szeretnénk a Budapestre érkező turistákat legalább egy-egy napra kicsábítani a térségbe – fogalmazott Guller Zoltán. Az agglomerációs gyűrűnek egy része lesz Etyek és környéke a Velencei-tóval mint kiemelt turisztikai fejlesztési térség, amelyre a kormány 30 milliárd forint értékben biztosít majd forrásokat.
A vezérigazgató közölte azt is, hogy Fejér megyében 2010 óta a vendégek száma több mint a duplájára, a vendégéjszakáké pedig 80 százalékkal nőtt, tavaly majdnem 300 ezer vendég 600 ezer éjszakát töltött a térségben. A megyei növekedés mértéke az országos átlagot is meghaladta az elmúlt években.
Az MTÜ országjárása során sorra jelenti be a jövőbeni fejlesztéseket. A héten azt is közölték: több mint 12 milliárd forint értékben 15 jelentős turisztikai fejlesztés valósul meg a következő években Baranya megyében, emellett az év végére várhatóan kiemelt turisztikai térség lesz Pécs–Villány–Mohács térsége. Guller Zoltán szerint az elszigetelt turisztikai attrakciók helyett a jövő a kiemelt idegenforgalmi térségek fejlesztéséé, élménypontok egymáshoz is kapcsolódó sokaságának kialakításával. Baranyában, ahol 2010 óta ötödével nőtt a turisták száma, az elmúlt nyolc évben összesen mintegy 25 milliárd forint értékben valósultak meg turisztikai beruházások.
A jövőben a dunai limes világörökség-várományos helyszínén, a Moháccsal szomszédos Kölkeden attrakciófejlesztés valósul meg: az 1,67 milliárd forint értékű beruházás keretében római katonai tábort és kilátóként is működő tornyot építenek. Másfél milliárd forintot fordítanak a bátai Szent vér kegyhely komplex fejlesztésére, Orfűn túravitorlás-kikötőt létesítenek, valamint bővítik a mohácsi Busóudvart is. 2020-ig megvalósul a szigetvári vár csaknem 900 millió forintos modernizálása, a baranyai város gyógyhelyének komplex fejlesztését pedig 700 millió forintból végzik.
Ezenkívül Pécs világörökségi negyedében bővül az ókeresztény műemlékegyüttest összefogó Cella Septichora Látogatóközpont, és két további sírkamrát is látogathatóvá tesznek mintegy 900 milliós beruházással.
Korábban a Bács-Kiskun megyében tervezett fejlesztések is szóba kerültek. Tízmilliárdos nagyságrendben fordítanak forrásokat a térségre, ahol turisztikai szempontból Kecskemét, Kiskunmajsa, Baja és Kiskőrös, Tiszakécske, Lajosmizse, Soltvadkert, Kiskunhalas, Bácsalmás és Kerekegyháza a jelentős települések. A megyében turisztikai attrakcióként éledhet újjá 1,45 milliárd forintból a kecskeméti Rudolf-laktanya, a közelmúltban feltárt bugaci nemzetségi monostor pedig az egymilliárd forintból kialakított látogatóközponttal gazdagítja majd a környéket. Hiánypótló lesz a kiskunhalasi Halasthermál gyógyhely szintén egymilliárd forintból megvalósuló komplex turisztikai fejlesztése.
A vízi turizmussal kapcsolatos beruházások is fontos szerepet kapnak: a Felső- és Alsó-Duna, valamint az Alsó-Tisza és a Körösök komplex fejlesztése több települést kapcsol be a vízi túrák hálózatába. Emellett Kiskunhalason megvalósul a Thorma János Múzeum bővítése, valamint a városháza tornyát kilátóvá alakítják. A hajósi pincefalu borturisztikai látogatóközponttal gazdagodik, a Szelidi- és a Vadkerti-tavat infrastruktúra-fejlesztéssel még inkább bevonják a turizmusba, a Solt–Dunatetétlen–Akasztó térség turisztikai célú kerékpárút-fejlesztésére pedig mintegy 700 millió forintot fordítanak.