Közlekedési arculati mintakézikönyvet készített a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara, mert szerintük különböző ágazati szempontok figyelembevételére is szükség lenne a településképi rendeletek és településképi arculati kézikönyvek elkészítésekor. A kamara szerint a településképi kézikönyvek csak érintőlegesen térnek ki a helység arculatát jelentősen befolyásoló más szempontokra, így a közlekedés, a környezetvédelem, az energetikai és vízhálózatok, valamint az informatikai hálózatok sajátos igényeire. – A szakágazati tervezés, fenntartási gyakorlat jelentősen kihat az adott térség arculatára, hangulatára, élhetőségére. A közlekedési arculati kézikönyv – egy sorozat első elemeként – ezt a hiányosságot kívánja pótolni és a településképi arculati kézikönyv alkalmazói részére a közlekedési szakterületen útmutatót adni – olvasható a dokumentumban.
A brosúra szerint egy település arculatát, közterületeinek minőségét, esztétikáját vagy azok hiányát az épületekkel azonos mértékben és szinten befolyásolják a közlekedési létesítmények és eszközök. Ennek a szemléletnek kellene tükröződnie a meglévő létesítmények tervezésekor, építésekor, működtetésekor és korszerűsítésekor is. – A belterületi közlekedési arculati kézikönyv rendeltetése, célja, hogy hozzájáruljon a közlekedési létesítmények települési arculatképbe történő harmonikus – funkcionálisan és esztétikailag is megfelelő – beillesztéséhez, segítse az önkormányzatok ez irányú munkáját – szögezi le a kamara honlapjáról szabadon letölthető kiadvány.
A kézikönyv felhívja a figyelmet, hogy a települési arculatot és a közlekedésbiztonságot azonos súllyal befolyásolják a közlekedési létesítmények (hidak, csomópontok, megállók, parkolók, gyalogátkelőhelyek), a különböző növényzettípusok telepítése és fenntartása, az olyan, gyors leromlással jellemezhető technológiák mint például egy földpadka, a műszaki berendezések (kandeláberek, hirdetőoszlopok, korlátok) vagy éppen a vízelvezetés megoldásai.
A bevezető után a dokumentum három nagyobb témakört dolgoz fel: a közterületeket (utak és terek), az üzemeltetés és fenntartás kérdéseit, továbbá a jogszabályi kapcsolódásokat. A településképi arculati kézikönyvhöz hasonlóan magyarázatokkal és fényképekkel, ábrákkal mutatja be a szükséges vagy javasolt megoldásokat, intézkedéseket. A kiadvány több mellékletet is tartalmaz, amelyek közül kiemelendő a meglévő közterületek esztétikai és közlekedésbiztonsági hibáit bemutató függelék. Ebben olyan gyakran előforduló hibákra és hiányosságokra hívják fel a figyelmet, mint például hogy az elöregedett, beteg utcai fák kivágásakor a tönköt is el kell távolítani, vagy hogy a közművek javítása után a burkolati jeleket helyre kell állítani.
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzatoknak a helyi szakemberek és polgárok bevonásával legkésőbb október 1-jéig el kell készíteniük településképi rendeletüket, valamint az azt megalapozó településképi arculati kézikönyvüket. Mind a kézikönyv, mind a rendelet elkészítése kötelező, a határidőt be nem tartó helyhatóságok mulasztásos törvénysértést követnek el.