A lakáspiacot jelenleg két tényező sarkallja: a kínálati oldalon az új lakások 2019 végéig érvényes kedvezményes, ötszázalékos áfája támogatja, a kereslet oldaláról pedig többek között a hitelek rekordalacsony kamatszintje. Utóbbi miatt fokozatosan növekszik a lakásvásárlást hitelből finanszírozók aránya. Míg 2017-ben csak minden ötödik lakást vásárló igényelt hitelt, idén a vevők 25 százaléka, az új építésű projekteknél közel negyven százalék vett fel bankhitelt – ismertette az Otthon Centrum tapasztalatait Bánfalvi László, az OC Hitel Center vezetője, hozzátéve, hogy az átlagos hitelösszeg 9-ről 10,5 millió forintra nőtt.
A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján a háztartások összesen 650 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződéseket 2017-ben.
Jelenleg forintalapon 3,37-5,5 százalék a teljes hiteldíjmutató. Forintalapú hitel mellett árfolyamkockázat ugyan nincs, viszont a kamatkockázatról nem szabad megfeledkezni. A jelenlegi kamatszint fenntartása rövid távon reális, azonban aki 10–15 éves futamidejű lakáshitelt vesz fel, szembesülni fog a világgazdaság lassulásával, akár egy újabb recesszióval is. Emellett a jegybankok nyilatkozatai is arra utalnak, hogy nem kívánják a végtelenségig fenntartani a laza monetáris kondíciókat. Egy globális kamatemelés nyomán a hazai kamatkörnyezet is megváltozik.
A megoldást a hitelfelvevők számára hosszabb távon a fix kamat jelentheti, ami a törlesztőrészletet csak kis mértékben növeli meg: például a tízéves futamidőnél, tízmillió forint összegű hitel esetében a nagyjából 1,6 százalékos különbség mindössze 11 ezer forinttal növeli a havi törlesztőt.
Ezáltal kivédhető egy kedvezőtlen kamatemelés hatása. – Az ingatlan vásárlását célzó jelzáloghitel optimalizálható lakás-takarékpénztári szerződések megkötésével – mondta Bánfalvi László, aki szerint célszerű a magasabb biztonságot jelentő öt- vagy tízéves kamatperiódusokat választani, amely mellé öt- vagy tízéves, a kamatperiódushoz igazodó megtakarítási időszakú lakás-takarékpénztári szerződés köthető.
