Az elmúlt években egyre inkább átalakuló munkaerőpiaci helyzetben jelentősen csökkent a minimálbér szerepe. Az idén bruttó 138 ezer forintban meghatározott összeg legfeljebb 300 ezer alkalmazott havi bevételét jelenti, ugyanakkor a pontos számot befolyásolja a zsebbe kapott jövedelem is, ezért ténylegesen ennél is kevesebben élnek ebből az összegből.
A Központi Statisztikai Hivatal ágazati adatai szerint közvetlenül a minimálbér a szociális szféra, a mezőgazdaság, az építőipar és a turizmus területeit érinti, de a könnyűiparban, a kisegítő munkakörökben dolgozók is papíron ezt az összeget kapják. A minimálbér ugyanakkor bizonyos juttatások meghatározásához fontos, többek közt a gyeden lévőket érinti, valamint a korhatár előtti nyugdíjasok kereseti korlátjának plafonja is az összeg alapján változik.
A munkaadói képviseletek a minimálbér összegét jövőre legfeljebb bruttó 148 ezer forintra emelnék, míg a szakszervezeti oldal legalább 156 ezer forintban határozná meg. Minimálbérért tehát a munkavállalók 5-7 százaléka dolgozik, ráadásul a munkaerőhiány béremelésekre gyakorolt hatása miatt arányuk folyamatosan csökken.
A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben kötelező a garantált bérminimumot fizetnie a foglalkoztatónak, ami az idén bruttó 180 500 forint. Ennek az összegnek a jövő évi mértéke már a munkavállalók legalább egyharmadát érinti közvetlenül, közvetve pedig annak mértékétől függően további százezreket. A bérminimum jövő évi mértéke azért rendkívül fontos, mert a munkavállalók jelentős része csak néhány százalékkal kap ennél magasabb fizetést.
A hozzáférhető utolsó, 2016-os, részletes kereseti adatok szerint a bérek középértéke (mediánja) alatt keresők nagyjából 60 százalékát érintett közvetlenül a bérminimum. Azóta 37 százalékkal nőtt az összeg, így az idén a bruttó 255 700 forintra becsült mediánkereset alatt dolgozó, több mint 2,2 millió munkavállaló 71 százaléka közvetlenül is érdekelt a 2019-es jelentős emelésben.
A jövő évi összeg tehát meghatározó közvetlenül, de a bérminimum emelésének mértéke azoknál is fontos, akik kevéssel 180 500 forint fölött keresnek. Így az emelés – mértéktől függően – több százezer fővel több munkavállaló keresetére is hatást gyakorolhat.
A munkavállalók által javasolt hét százalékkal 193 ezer forintra nőne az összeg, míg a szakszervezetek 15 százalékkal magasabb, legalább 207 500 forintban határoznák meg. Az idei év részletes kereseti adatai még nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor az ágazatokat vizsgálva látszik, a kisebb emelés több százezer ember szükségszerű bérrendezését hiúsítaná meg.
Ennek oka, hogy a 180 500 és a 207 500 forint között keresőknél mindenképp emelnie kell a munkáltatónak. A bértorlódások, valamint a munkavállalók közötti feszültségek érdekében a néhány százalékkal több bruttóért dolgozóknál is meg kell lépni a fizetésemelést, míg a 193 ezer forintos munkáltatói javaslatnál kisebb a kényszer.
A munkaerőhiány miatt ugyanakkor a bérminimum közvetlen szerepe is csökkenhet, mivel a munkaerő megtartása érdekében kényszerű béremelésekkel tartja meg az adott vállalkozás a munkaerőt. A garantált minimum a minimálbérrel ellentétben – annak mértékétől függően – jelentős hatást gyakorol a jobb keresetűekre is.