– A munkavállalók kevesebb mint tíz százaléka, 303 ezer ember kapja januárban a minimálbért, tehát a szakmát nem igénylő munkakörökben kötelező legalacsonyabb, bruttó 138 ezer forintos fizetést – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb adataira hivatkozva.
Nemzetközi összehasonlításban ugyanakkor nálunk valamelyest magasabb a minimálbéres dolgozók létszáma, így az állami beavatkozás, tehát a hatéves bérmegállapodás szerepe rendkívül fontos, mivel így már az ő keresetük is eléri a létminimum szintjét. A lépéssel ez a 303 ezer dolgozó már a szegénységi küszöb fölött élhet.
A legkisebb jövedelem főként a mezőgazdaságban jellemző
A szakmához kötött munkakörökben adható legalacsonyabb keresetért, a garantált bérminimum 181 ezer forintos összegéért dolgozók száma az NGM adatai szerint 876 ezer fő. Palkovics Imre rámutatott: a legkisebb keresetekért a dolgozók nagyjából egyharmadát foglalkoztatják, ez az adat relatíve nem rossz. Az ágazatokat vizsgálva az állami szférában nem jellemző a minimálbér. A legalacsonyabb adható jövedelmet elsősorban a mezőgazdaság, valamint az építőipar betanított munkásai kapják, de a turizmus és a vendéglátás területén is jellemző a minimálbér.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az adatokra reagálva kiemelte: árnyalja a képet, hogy sokan – akár az állami, akár a vállalati szférában – alig keresnek néhány ezer forinttal többet a garantált bérminimumnál, ez elsősorban a pályakezdőkre jellemző.
Ugyanakkor az ő számukról nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák. A Liga vezetője szerint ahhoz képest, hogy néhány éve még 1,5 millió dolgozót foglalkoztattak a legkisebb bérekért, mára ez a szám 1,2 millió fő alatt van, úgy, hogy közben folyamatosan bővült a foglalkoztatottság.
Ugyanakkor arról nincsenek pontos adatok, hogy a legkisebb bérek közötti sávban, és kevéssel a bérminimum felett hányakat foglalkoztatnak. A cégeknek viszont a szakszervezet tapasztalatai alapján már nem jelent akkora nyomást a bértorlódások kiküszöbölése, mint tavaly, mivel a 2017-ben már megszüntették ezeket a torlódásokat a fizetések emelésével.
– A Vasas területén működő vállalkozások körében továbbra is jellemző a szürkefoglalkoztatás, a minimálbéresek közül sokan zsebbe kapják keresetük többi részét – tájékoztatta lapunkat a szakszervezet.
A hivatalosan minimálbéren foglalkoztatottak száma jelentős a feldolgozóiparban, a gyártás területén, az alvállalkozók többségében, a beszállítók körében, illetve az ágazatban működő kis- és középvállalkozásoknál. A zsebbe fizetett jövedelem bevett gyakorlat a feldolgozóipari kis cégek mellett a benzinkutakon, a gépkocsivezetőknél, valamint egyéb kkv-knál.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak száma novemberre elérte a 4,45 millió főt. Közülük az elsődleges munkaerőpiacon – tehát nem a közfoglalkoztatásban és nem külföldi telephelyen – 4,16 millióan dolgoznak. Nagyjából 1,18 millióan keresnek bruttó 138 ezer vagy bruttó 181 ezer forintot.
Elviekben tehát a munkavállalók nagyjából kétharmada már több pénzért dolgozik. Az adatot alátámasztja, hogy a bruttó hazai átlagkereset októberben több mint 100 ezer forinttal haladta meg a bérminimum összegét, megközelítve a 300 ezer forintot. A januártól 138 ezer forintra emelkedett minimálbérnél csak a közfoglalkoztatottaknak adható kisebb fizetés.
