A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a kafetériát tervező cégek aránya. Az új kafetéria-rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy év során a kkv-k mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya. Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni kafetéria-rendszerüket.
Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25-ről 18, illetve 18-ról 10 százalékra), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 ezer forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből – mondta el Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketingfőosztályának vezetője.
A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag nyolc éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak – csakúgy mint az Erzsébet-utalvány –, hanem az úgynevezett egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként – tette hozzá a szakértő. A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak kafetériát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor.
A mikrovállalkozások harmada, a kis- és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: a Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele, 53 százaléka tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval kisebb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál nagyobb mértékben, 45 százalékban kafetériával.
Az Országgyűlés tavasszal fogadta el a személyi jövedelemadó változásait is magában foglaló törvényt, amely a kafetéria-rendszert is több ponton módosítja. A változások alapján a béren kívüli juttatások köre jövő januártól úgy alakul át, hogy a továbbiakban a munkáltató kizárólag két juttatási formát használhat: pénzjutalmat évi 100 ezer forintig, illetve Szép-kártyára történő utalást, összesen 450 ezer forintig.
