Ahogy közeledik a tartós hideg, mind több szó esik a közbeszédben, a politika színterén a kilakoltatásokról. Egyes ellenzéki szereplők az elmúlt hetekben azt hangoztatták, hogy tömegeket érinthet a kilakoltatás, s tízezres, de akár százezres tömeg is utcára kerülhet a közeli időkben. Az adatok tisztázása végett megkerestük a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét.
– A kar tartózkodik a politikától, rendszerint nem foglalunk állást a különféle nyilatkozatok kapcsán, de azt kell mondanom: ami az utóbbi időben a végrehajtások kapcsán zajlik, az nem más, mint hergelés, politikai hangulatkeltés – fogalmazott érdeklődésünkre Schadl György.
A végrehajtók vezetőjétől megtudtuk: a szakmai szervezet összefoglalót készített arról, hogy idén mennyi úgynevezett kilakoltatási eljárást foganatosítottak az ország végrehajtói. Eszerint, mindent egybeszámítva, az első fél évben 1500 esetet jegyeztek fel. A legtöbb ügyet a fővárosban rögzítették, Budapesthez kapcsolódik az eljárások majdnem egyharmada. A Debreceni Ítélőtáblához tartozó négy keleti, északkeleti megyében 220 eljárás folyt le, miközben a szegedi, a győri és a pécsi tábla egyikénél sem érte el a kétszázat a féléves ügyszám. A Fővárosi Ítélőtábla területén ellenben 270 ügy került a regiszterbe.
– Az idei féléves adatokhoz több kiegészítést is érdemes fűzni – mondta a kar elnöke, elsőként is azt említve meg, hogy ha kilakoltatásról van szó, egy eljárás is soknak számít. Az adatok részleteire térve Schadl György kiemelte: az idei 1500 ügy között szerepel az a több mint száz eset is, amikor önkényes lakásfoglalók miatt intézkedtek a végrehajtók.
– Lényeges szempont emellett – folytatta Schadl György –, hogy az eljárások legnagyobb részében az adósok önként elhagyják az ingatlant, így csupán néhány száz szó szoros értelmében vett kilakoltatás lehetett az idén. Végül: a 2018-as első féléves adat alacsonyabb, mint a tavalyi, 2017 első hat hónapjában ugyanis túllépte az 1900-at az akkori ügyek együttes száma.
Schadl György az adatok csökkenése kapcsán arról beszélt: a mérséklődés hátterében meghúzódhat az is, hogy a törvényhozás tavaly megnyújtotta a téli kilakoltatási moratóriumot. Korábban december elseje és március első napja között nem lehetett senkit az utcára tenni, a korlátozás újabban november 15-én kezdődik és április 30-án ér véget. Az új szabály idén tavasszal már élt.
– Nem mellékes az sem – folytatta az elnök –, hogy az elmúlt két-három évben sokat javult az adósok fizetési képessége. Manapság gyakran előfordul, hogy az érintett jelzi: ha a rendelkezésére állna viszonylag hosszabb részletfizetési lehetőség, kiegyenlítené a tartozását. Ezek az adósok rendszerint le is róják a szükséges összeget – mondta Schadl György. Hozzátette azt is: míg korábban az adósok számottevő része munkanélküli volt, ma a legtöbbeknek van munkája, érdemi kenyérkereseti lehetősége.
