Az elismerést évről évre olyan kutatónők nyerhetik el, akik kiemelkedő teljesítményt mutatnak fel szakterületükön, és aktív részesei a hazai tudományos életnek. Fontos a kiemelés, hiszen Magyarországon a nők aránya a kutató-fejlesztő helyeken még mindig meglehetősen alacsony: a természettudományok területén 23,6 százalék, a műszaki tudományok esetében mindössze 18,3 százalék. A kutatónők elismerésével szeretnék sikereiket hazai szinten is láthatóvá tenni, egyben megerősíteni őket abban, hogy teljesítményük az egész társadalom számára kiemelkedő fontossággal bír.
Idén Jedlovszky-Hajdú Angéla anyagtechnológus, Kapuy Orsolya biotechnológus, Korsós Marianna Brigitta csillagász és Strádi Andrea űrkutató nyert. Az ötödik díjazott Nagy Szilvia, a Széchenyi István Egyetem Távközlési Tanszékének egyetemi docense, aki naponta megtapasztalja, hogy az informatika logikus és egyszerű, mégis képes olyan komplex és gyönyörű dolgok modellezésére, amilyenek a fizikai, kémiai, biológiai rendszerek körülöttünk. Nagy Szilvia – aki három éven át dékánhelyettesként is dolgozott – úgy érzi, tudományos pályáján nem érte hátrány, sőt a legtöbb projektben előnynek számított, hogy egy nő is dolgozik abban. „Fiatalon lettem vezető, de nem azért, hogy díszpintyként mutogassanak rám, hanem mert a szakmai teljesítményem ezt indokolta” – mondta lapunknak.
Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese szerint a huszadik század elején még nem volt elfogadott, hogy a nők egyetemre menjenek, illetve tudományos karriert fussanak be. A díjátadón kiemelte, hogy ma már több nő végez az egyetemeken, mint férfi, a PhD-fokozatot szerzők között sincs érdemi különbség a két nem között, de a nők közül sokan nem a tudomány területén folytatják munkájukat. Az EU tagországaiban 2014-ben átlagosan 33 százalékos volt a női kutatók aránya. Magyarország alig marad el ettől az átlagtól (31 százalék), az MTA kutatóhálózatában pedig tavaly már meghaladta a 36 százalékot. Ugyanakkor a hazai akadémikusok alig hét százaléka nő. Azt is tudni kell, hogy a Nobel-díjasok körében is hatalmas a különbség a két nem között. Orvosi, fizikai és kémiai területen mindössze tizennyolc nő kapott elismerést – tavaly egyetlenként a kínai Tu Ju-ju nyert – ami azt jelenti, hogy az elismert tudósok három százaléka képviseli a gyengébb nemet.
Hargittai Magdolna akadémikus, a Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015 fővédnöke szerint az anyaság ugyan nehezebbé teszi a nő helyzetét, de ez nem jelenti azt, hogy a két dolog nem egyeztethető össze, csupán azt, hogy a fiatal anyának segítségre van szüksége. A professzornőnek tavaly jelent meg Nők a tudományban – határok nélkül címmel kötete. Ehhez sok, különlegesen sikeres női tudóssal beszélgetett, akik legtöbbjének volt gyereke, némelynek három vagy négy is; bizonyítva, hogy lehetséges az anyaság és a tudományos karrier összeegyeztetése. A professzornő szerint ehhez fontos a barátságos és támogató társadalmi légkör. Megfontolandó üzenetnek tartja Rosalyn Yalownak, az 1977-es év orvosi Nobel-díj egyik nyertesének gondolatát: „Fontos, hogy legalább mi, nők bízzunk magunkban. A világ nem engedheti meg magának, hogy elveszítse a népesség felének a tehetségét, ha meg akarja oldani az előttünk álló rengeteg problémát.”
