Mélyebben kell a zsebébe nyúlnia annak, aki az ősz egyik legkedvesebb csemegéjét, szelídgesztenyét szeretne vásárolni. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci árinformációs rendszerének adatai szerint az árak a fővárosi nagybani piacon október második hetében több mint 66 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. Míg tavaly ilyenkor 600 forintos átlagáron kelt el a hazai gesztenye kilója, az idén már 1000 forintot fizettek a termelőknek október első és második hetében.
A drágulás a fogyasztói piacok kínálatában is tetten érhető: október második hetében 1990 forintért kínálták a gesztenye kilóját, míg egy évvel korábban 1400 forintot kértek érte a kereskedők. A vidéki fogyasztói piacokon ennél olcsóbban, jellemzően 1400 forintért lehet hozzájutni a kedvelt csemegéhez.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a megtermelt mennyiség az országban. Az 1970-es években telepített, összesen mintegy 450 hektárnyi áruültetvény mára szinte teljesen kipusztult, jelentősebb méretű üzemi ültetvények pedig nincsenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is főként a ligetes szórványgesztenyések és a vad állományok adják. Összességében évi 200–500 tonna között van a betakarítható mennyiség.
A szerény eredmények minden bizonnyal annak tudhatók be, hogy a szelídgesztenye nagyon igényes növény. A termesztéséhez speciális ökológiai követelményeknek kell megfelelni: kiegyenlített, csapadékosabb időjárás és savanyú talaj. Emiatt csak az ország néhány táján lehetséges az üzemi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny hegységi termesztőtájakon. A területalapú támogatási igények alapján itthon mintegy 215,5 hektárt tesz ki a gesztenyeültetvények nagysága.
A gazdálkodók termesztési kedvét az is visszavetette, hogy az utóbbi másfél évtizedben egy gombás betegség, a kéregelhalás járványszerűen tizedeli a fákat hazánkban. Emellett néhány éve megjelent a szelídgesztenye-gubacsdarázs is, amely szintén komoly károkat képes okozni az ültetvényekben.
A köztestület szakemberei szerint hatékony védekezés egyelőre egyik károsító ellen sincs, ezért, bár a gesztenyetermesztés perspektivikus tevékenység lenne, mégis eléggé kockázatosnak mondható. Az igény ugyanakkor jelentős, főként a feldolgozóipar oldaláról, amit ma elsősorban a külföldi, jellemzően olasz gesztenye elégít ki. A kamara becslése szerint egy-egy évben akár a 2500 tonnát is elérheti az import mennyisége.