Idén is folytatódott a hazai cégvilág több éve tartó zsugorodása – derült ki abból az összeállításból, amelyet a Magyar Idők kérdései alapján állított össze az igazságügyi tárca. Eszerint a nyilvántartásban szereplő társaságok száma két évvel ezelőtt, 2014 őszén még 590 ezer fölött volt, idén október első napján viszont 550 ezernél is kevesebb gazdasági szereplő neve szerepelt a regiszterben. Huszonnégy hónap leforgása alatt tehát 45 ezer társaság vált köddé.
A részletes adatokból az is kiderül, hogy az ország mely részein tűnt el a legtöbb cég. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2014 vége óta több mint tíz százalékkal csökkent a helyi gazdasági szereplők száma. Ettől az aránytól nem sokkal maradt el a Heves megyei érték, de Komáromban is kilencszázalékos csökkenést jegyeztek fel. Érdekes módon számottevő zsugorodáson esett át a főváros cégállománya is, ott két év alatt húszezerrel esett a működő vállalkozások száma. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy idén októberben is Budapesten volt a legnagyobb a vállalkozási kedv.
A fővárosban ősszel 220 ezer társaságot tartottak nyilván, vagyis tíz magyar cég közül átlagosan négynek budapesti címe volt. Ebben persze nincs semmi meglepő, ahogyan abban sem, hogy a megyei cégjegyzékek közül a Pest megyei volt a leghosszabb, köszönhetően az ottani majdnem kilencvenezer vállalkozásnak. A legtöbb megyében viszont a húszezret sem érte el a nyilvántartott gazdasági szereplők létszáma, a legkevesebb cég Nógrádban és Tolnában működött a múlt hónapban.
– A csökkenés természetes, mi több, szükségszerű folyamat – értékelte lapunknak a friss adatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László szerint az elmúlt idők gazdaságfehérítő intézkedései nagyban hozzájárultak a cégviszonyok tisztulásához, de ezt segítette az is, hogy a vállalkozásoknak a kamaránál kell regisztrálniuk magukat. Nemegyszer így derült ki ugyanis, hogy valamely vállalkozás nem működik, nincs gazdája. Az elnök ennek kapcsán felelevenítette, hogy közvetlenül a rendszerváltozás után tömegével hoztak létre társaságokat a polgárok, sokan kényszervállalkozásba fogtak.
A cégalapítási láznak később, a kétezres évek elején is volt újabb hulláma, a különböző időkben és célokból bejegyzett vállalkozások bizonyos része pedig még ma is szerepel a hivatalos regiszterben. – Az alvó cégek mellett persze fiktív és kétes szándékkal megalapított társaságok is akadhatnak a több mint félmillió vállalkozás között – jegyezte meg Parragh László, aki szerint a haszontalan vagy nem működő társaságok nagy része idővel el fog tűnni a hazai gazdasági életből. Az elnök úgy fogalmazott: idehaza nagyjából három-négyszázezer cég végez rendszeres tevékenységet, sokkal több vállalkozásra nem is nagyon volna szükség. Ezek alapján nem zárható ki, hogy a következő években akár kétszázezer társaságra is lakat kerül.
Érdekes, hogy miközben a cégek száma csökkenőben van, a társaságiadó-bevételek egyre emelkednek. Pontosan mutatja ezt, hogy 2010-ben 323 milliárd forint folyt be ilyen címen a közkasszába, öt évvel később, vagyis tavaly már 550 milliárd forint szerepelt ebben a rubrikában. Az idei érték feltehetően még magasabb lesz: 2016 első kilenc hónapjában 388 milliárd érkezett az államkincstárhoz a társaságoktól, ami több mint 150 milliárddal haladta meg a 2015-ös hasonló időszaki értéket.