A tavasz beköszöntének egyik nyilvánvaló jele a sok közül, hogy megjelennek a kertekben, az erdőkben a csigák, a gombák és a gyógynövények. Ezek némelyeknek pusztán természeti érdekességek, másoknak viszont a keresetkiegészítés lehetőségét jelentik.
Egy közelmúltbéli szabálymódosítás nyomán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pontosan meg tudja mondani, hogy a csiga, a gomba, esetleg a medvehagyma, a bodzavirág, netán a csipkebogyó, a levendula vagy a más hasonló, nem védett növények gyűjtésével mellékesként foglalkozó polgárok mekkora legális bevételre tettek szert.
– A 2016 óta élő szabályok a korábbinál alacsonyabb adót és jóval könnyebb adminisztrációt követelnek meg azoktól a magánszemélyektől, akik az összegyűjtött növények vagy csigák eladásából szeretnének pénzhez jutni – mondta kérdésünkre a NAV adóügyekkel foglalkozó szóvivője.
Kis Péter András mindenekelőtt arra mutatott rá, hogy a kedvező szabályok azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, hanem egyszerű magánemberként járják a vadont. A rendelkezések alkalmazásának másik lényeges feltétele, hogy az érintettek csak hivatásos felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát, gombát, különféle nem védett növényt.
Ilyenkor – az adószabályok szerint – a portéka ellenértékének 25 százaléka számít adóügyi értelemben vett jövedelemnek, vagyis e részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó. A közterhet a felvásárló számolja ki, majd levonja a gyűjtő járandóságából és be is vallja az adóhivatalnak.
– Ezen túl más, közteherrel összefüggő kötelezettség nem jön szóba. A gyűjtögető magánszemélynek tehát sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nincs – nyomatékosította a szóvivő.
A gyűjtésre 2016 óta egyszerű szabályok vonatkoznak
Fotós: MTI/Lehoczky Péter
Megtudtuk tőle azt is, hogy tavaly összesen 20,2 millió forint adó futott be a közkasszához a leadott csigák, gombák, növények kapcsán. Ez azt jelenti, hogy az érintett gyűjtögetők nagyjából 540 millió forintot kaptak a leadott áruért. A 2017-es érték egyébként felülmúlta a 2016-ost, akkor ugyanis a gyűjtögetők 490 millió forint bevételre tettek szert, amiből valamivel több mint 18 millió forintnyi adó származott.
– Jó tudni, hogy a rendelkezések az utóbbi időben nem változtak, vagyis a kedvezményes szabályokkal idén is mindenki élhet – jegyezte meg az adóhivatal szóvivője.
Kis Péter András kiemelte azt is, hogy a felvásárló a csiga, a gomba, a medvehagyma vagy más növény átvételekor két példányban úgynevezett vételi jegyet állít ki, a dokumentumon szerepelnie kell a gyűjtögető személy nevének, adóazonosító jelének, ennek hiányában a természetes azonosítóinak és a lakcímének.
Az egyik példány az árut leadó magánszemélynek jár, az irat alkalmas a jövedelem eredetének igazolására. Ha azonban a gyűjtött terményeket, csigákat valaki nem felvásárlónak adja el, úgy a summa az érintett önálló tevékenységből származó bevételének minősül, s bevallásadási kötelezettség alá tartozik.
