Az előzetes tervekkel ellentétben nem kezdődtek el a héten a versenyszféra szereplői és a szakszervezetek közötti, a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések, érezhetően nagy ugyanis a bizonytalanság a cégvilágban. Ennek oka, hogy a vállalkozások kivárnak – mondta a Magyar Idők megkeresésére Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke.
Felidézte, számos nyitott kérdés van még, ezek is késleltetik az egyeztetéseket. Az ugyanakkor világos, hogy a munkaerőpiaci helyzet miatt a cégek rá vannak szorulva arra, hogy 2019-ben is folytatódjon a keresetek dinamikus felzárkóztatása. A szakszervezeti vezető kiemelte, 2018 volt az első olyan év, amikor már az esztendő elején esedékes egyeztetéseken nagy számban úgynevezett év közbeni revíziós lehetőséget kértek a vállalatok.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az érintett munkaadók nyitva hagyták az év közbeni korrekció lehetőségét. – Számos cég élt is ezzel – részletezte a Liga vezetője. Sokszor és sok helyen fordult elő, hogy év közben, előre nem tervezett módon emelt a munkaadó, ott is, ahol már januártól vagy áprilistól is két számjegyű volt a felzárkóztatás.
Több esetben októbertől is emelést kaptak a munkavállalók, tehát az év során már harmadik alkalommal. Mészáros Melinda hozzátette: gondot okoz a kafetéria adókedvezményének jövő évi eltörlése, valamint a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésének időzítése, ezért a jövő héten kezdődő minimálbér-egyeztetéseken az érdekképviseletek számos témában várják a kormányzati állásfoglalást.
Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) korábbi főtitkára lapunknak elmondta, a jövő évi bérekkel kapcsolatban a szereplők olyan fontos dolgokra várják a választ, mint a szocho csökkentésének időzítése vagy a kafetériarendszer átalakítása. Emellett egyéb tényezőkről is egyértelmű képet kell kapniuk a cégeknek, például a kisvállalkozókat érintő értékhatár- és adóváltozásokról. A vállalkozások januártól várják a szocho könnyítését, ám a korábban megkötött, hosszú távú bérmegállapodás szerint erre júliustól van lehetőség. Emellett a minimálbérről és a garantált bérminimumról is egyezségre kell jutni, ám itt eltérnek az álláspontok.
A vállalkozások tehát nincsenek könnyű helyzetben, ráadásul egy lapunk birtokába került munkaanyag szerint a jelenlegi bérdinamika fenntartása szükséges ahhoz, hogy a szocho valóban csökkenjen jövőre, a tervek szerint két százalékponttal. A dokumentum szerint a kormány úgy számol, a versenyszférában legalább az idén januári–júliusi keresetnövekedésnek kellene tovább folytatódnia, lehetőleg gyorsulnia a további negyedévekben. Ez a vizsgált időszakban bruttó 10,8 százalékos átlagos növekedést jelentett. Ráadásul a további két százalékpontos járulékcsökkentésnek a feltétele, hogy a további negyedévekben a negyedéves reálkereseti mutató legalább hat százalékkal meghaladja a 2018. első negyedévi értéket.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a bruttó átlagkereset az év első hét hónapjában 10,8 százalékkal nőtt, ami meghaladta a korábbi várakozásokat. Év elején a lapunk által megkérdezett érdekképviseletek, szakértők még úgy gondolták, idén nem folytatódik a két számjegyű keresetfelzárkóztatás. A január és július közötti időszakban tapasztalt átlagnövekedés ugyanakkor némileg gyorsulhat az év egészét nézve, mivel a következő hónapokban a szezonális munkák, az év végi bónuszok tovább javíthatják a mutatót.