Egyre erősebb ellenállás bontakozik ki az élelmiszerek kettős minősége miatt hazánk mellett a régiós tagállamokban is. Szlovákia a napokban rendkívüli kormányfői csúcstalálkozót hívott össze a multinacionális élelmiszergyártók kettős mércéje miatt. A visegrádi országok a jövő héten Lengyelországban egyeztetnek a témáról. Robert Fico szlovák kormányfő közölte: a V4 tagjai felszólítják az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul hozzon olyan intézkedéseket, amelyek meggátolják a multik azon gyakorlatát, miszerint a Kelet-Közép-Európai térség országaiba ugyanazon márkanév alatt rosszabb minőségű termékeket szállítanak.
A TASR hírügynökség jelentése szerint a politikus azt sem zárta ki, hogy szükség esetén a szlovák kormány az európai polgári kezdeményezés eszközéhez folyamodik. – Ha több országból legalább egymillió állampolgár támogatja a kezdeményezést, az Európai Bizottságnak kötelezően foglalkoznia kell a témával – szögezte le. A szlovák miniszterelnök nem kötne kompromisszumokat a kérdésben. Véleménye szerint ha Brüsszelből nem kap támogatást az ügy, akkor Szlovákia egy olyan belső előírást vezethet be, amely előírja, hogy minden közétkeztetési hálózatba kerülő élelmiszer kizárólag Szlovákiából származhat.
– Ez ügyben nagy örömmel megyünk perre az Európai Bizottsággal – szögezte le a miniszterelnök.
Brüsszel megpróbálja magát távol tartani az élelmiszerbotránytól
Brüsszel egyelőre megpróbálja magát távol tartani az élelmiszerbotránytól. Az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos a Magyar Időkkel közölte, hogy jelenleg nincs arra lehetőség, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók gyakorlata ellen.
Bukarest is lép
Románia is vizsgálatot indított a külföldi élelmiszerek minőségét illetően – jelentette be Petre Daea román mezőgazdasági miniszter. Bukarest felállított egy munkabizottságot, amelyben a minisztérium, az élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi hatóság, valamint a fogyasztóvédelem szakemberei kaptak helyet. Feladatuk megvizsgálni, hogy van-e eltérés a nagy nemzetközi cégek által Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott termékek összetétele és minősége között.
Ehelyett szerinte a fogyasztói tudatosságra kell nagyobb hangsúlyt helyezni. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár lapunk kérdésére közölte: a ma még erkölcsi kérdésként kezelt problémára mielőbb uniós szintű megoldást kell találni. Ezért kezdeményezni fogják, hogy az EU Mezőgazdasági és Halászati Tanácsának legközelebbi ülésén napirendre kerüljön az ügy.
A témában nemrég megszólalt a cseh agrárminiszter is. Marian Jurecka kijelentette: Csehország is arra fog törekedni az Európai Unióban, hogy tiltsák be az ugyanazon márkájú, de a nyugati országokban tapasztaltnál rosszabb minőségű élelmiszerek kelet-európai értékesítését.
A szlovák földművelésügyi minisztérium a közelmúltban hozta nyilvánosságra azoknak a laboratóriumi teszteknek az eredményeit, melyek szerint több mint kéttucat termék minősége Ausztriában magasabb volt, mint Szlovákiában. Hasonló vizsgálatot korábban a magyar hatóságok is végeztek. Az eredményekről lapunk számolt be elsőként. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 24 világmárka termékét vizsgálta meg, és kiderült, hogy az itthon kapható tejtermékek, édességek, illetve üdítők íze és állaga is silányabb, mint az osztrák boltokban kaphatóké. A félkész ételek esetében ráadásul mennyiségi hiányosságokat is feltártak. A földművelésügyi tárca vezetője ezt követően átfogó ellenőrzést rendelt el, a közel száz termékre kiterjedő vizsgálat eredményei március közepére várhatók.
A szlovák élelmiszeripari kamara a Hnonline.sk-nak jelezte: amennyiben a kormány továbbra is napirenden tartja a témát, az az Ausztriába irányuló bevásárlóturizmus elterjedéséhez, illetve a külföldi vállalatok beruházásainak elmaradásához vezethet. A gyártókat tömörítő szervezet szerint a vizsgálat nem volt objektív, az eredmények alapján pedig nem lehet általános következtetéseket levonni. Közölték: a belföldi gyártók piaci pozícióját a nemzetközi gyártók ellehetetlenítése helyett a szlovákiai feldolgozóipar színvonalának emelésével és a vásárlóerő növelésével lehet javítani.
SILÁNYABB ÁRUKAT HOZNAK IDE A MULTIK
A hazai hatósági vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait – tudta meg a Magyar Idők. Ezzel kapcsolatban Lázár János előrevetítette, hogy kiemelten kell foglalkoznia a kormánynak azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon.
ELUTASÍTJÁK A VÁDAKAT A MAGYARORSZÁGI GYÁRTÓK
Mélységesen megalázónak, felháborítónak és tűrhetetlennek minősítette Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője a Nébih márkavizsgálati eredményeit a magyar boltokban árusított silány minőségű külföldi élelmiszerekről. A magyarországi gyártók ugyanakkor elutasították a vádakat.
LENÉZETT MAGYAR FOGYASZTÓK
Valami bűzlik egyes nyugati multinacionális cégeknél. Erről tanúskodnak az élelmiszerbotrány fejleményei is, amelyeknek során egyre világosabb, hogy a közép-európai országok lakosságát másodrendű vásárlóknak tekintik – írja cikkében Megyeri Dávid.
SZÁZ TERMÉKET ÉRINTŐ ÉLELMISZER-ELLENŐRZÉS JÖN
A legtöbb élelmiszeripari ágazatban előfordul, hogy valamelyik európai uniós országból – sokszor túltermelés miatt – Magyarországon landol a silányabb minőségű áru. A Magyar Idők által megkérdezett ágazati szereplők ennek okaként elsősorban a hazai vásárlók árérzékenységét emelték ki, de a piacvédelem és a szabályozás terén is van tennivaló. A Földművelésügyi Minisztérium további vizsgálatot ígért.
ÁTVILÁGÍTHATJÁK A MULTIK MŰKÖDÉSÉT
A miniszteri biztos szerint meg kell vizsgálni az importtermékeket legnagyobb mennyiségben értékesítő multinacionális áruházláncok működését, Csehország agrárminisztere szerint pedig az egész a térségEurópa szemétlerakata, ami ellen közös fellépésre van szükség.
BRÜSSZEL NEM LÉP FEL A GYÁRTÓK ELLEN
Arra viszont jelenleg nincs lehetőség, hogy az Európai Unió fellépjen a nagy élelmiszergyártók gyakorlata ellen, amely szerint egyes tagállamokban azonos márkanév alatt különböző minőségű termékeket forgalmaznak – nyilatkozta lapunknak az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos. A magyar kormány és régiós partnerei ugyanakkor azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a ma még erkölcsi kérdésként kezelt ügyben találjanak megfelelő jogi választ a brüsszeli bürokraták.
Másodrangú országoknak másodrangú étel
Parragh László szerint a nagyvállalatok még mindig extraprofitra tehetnek szert a kelet-közép-európai országokban, a nyugatihoz képest ugyanis többet lehet keresni a magyar, a cseh, a lengyel vagy a szlovák piacon például azzal, hogy ide gyengébb minőségű árucikkeket hoznak.
