A leggyakoribb kérdés, hogy egy-egy sírhelyet hány évre lehet megváltani, és mi történik a lejárat után – jelezte tapasztalatait a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Az első és legfontosabb tudnivaló, hogy a sírhely megváltásával nem szerezzük meg a terület tulajdonjogát, csak rendelkezési jogot szerzünk felette. Ennek idejét jogszabály határozza meg: a temetési hely használati ideje nem lehet kevesebb, mint a koporsós temetés napjától számított 25 év, sírbolt (kripta) esetén 60 év, urnafülke és urnasírhely esetén 10, urnasírboltnál pedig 20 év. Ezeknél az időszakoknál önkormányzati rendelet vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamot is meghatározhat, de lehetőség van a lejárat után hosszabbításra, vagyis a sír újraváltására. Ezt a temető tulajdonosánál lehet kezdeményezni, a díjak tekintetében viszont nincs egységes szabályozás.
A szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszok ügyében a kormányhivatalok járnak el
Tudni kell, hogy a temető tulajdonosa – köztemető esetén az önkormányzat – a sírkert üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos költségek alapján állapítja meg a temetési hely és az újraváltás díját, illetve az egyéb költségeket. Fontos viszont, hogy nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.
A FEOSZ megjegyzi: sajnos látni elhanyagolt, gazos, koszos temetőket, pedig a temetőfenntartó feladata a sírkert rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek gondozása, továbbá a hulladék elszállítása, a vízvétel biztosítása, az utak karbantartása, télen a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás is. Természetesen létezik hatósági ellenőrzés e területen is. – Amennyiben a temetkezési szolgáltatással, a temető fenntartásával vagy a hamvasztóüzemi tevékenységgel összefüggésben észrevétele van a fogyasztónak, akkor az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát lehet megkeresni – közölte a szövetség.
Óvatosan a gyertyákkal!
Mindenszentek idején és az azt követő halottak napján általános szokás, hogy gyertyát gyújtunk azokért, akik már nem lehetnek velünk. Sokan nemcsak a temetőkben, hanem otthon is gyertyagyújtással emlékeznek, emellett egyre jobban terjed a halloweeni töklámpás készítése is. Nem telik el év anélkül, hogy a tűzoltókat ne riasztanák temetőtüzekhez vagy olyan lakástűzhöz, amelyet kegyeleti gyertya okozott – hívta fel a figyelmet a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. November első napjaiban évente átlagosan húsz olyan esethez riasztják a tűzoltókat, ahol mécsesek vagy koszorúk okoznak tüzet. Az esetek többségében csak kisebb, néhány ezer forintos kár keletkezik, de minden évben előfordul, hogy egyetlen gyertya miatt semmisül meg egy épület. A tüzet leggyakrabban az okozza, hogy a gyertyákat könnyen gyulladó anyagok közelében helyezik el, a keletkező lángok a temetőben a száraz avarra, a lakásban pedig a függönyön és asztalterítőn keresztül a lakás más helyiségeire is átterjednek. Ezért a temetőben például csak mécsestartóban lévő mécsest tanácsos meggyújtani. A töklámpásokat, gyertyákat olyan, biztonságos helyre kell rakni, ahol nincsenek a közelben gyúlékony anyagok.
