Március végén a lakossági állampapírok állománya 5811,6 milliárd forintot tett ki, ami 743,7 milliárd forint növekedést jelent tavaly év vége óta – derül ki az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) legújabb kimutatásából. A lakossági deviza-állampapírokkal együtt a teljes állomány már csaknem 6 ezer milliárd forintot tesz ki.
Az elmúlt hónapban – a korábbi kedvenc kamatozó kincstárjegyekkel szemben – a prémium magyar államkötvényekből (PMÁK) fogyott a legtöbb. A kamatozó és a féléves kincstárjegyek esetén négy értékesítési napra öt lejárat jutott márciusban, emiatt is alakult ki a megszokottnál alacsonyabb mértékű értékesítés. Ami kedvező fejlemény, hogy a PMÁK havi növekménye meghaladta a teljes lakossági állomány havi növekedését, azaz sikerült növelni a lakossági állampapírok átlagos futamidejét.
Általánosságban is cél, hogy minél hosszabb futamidejű állampapírokat lehessen értékesíteni, mivel ez adja az állam finanszírozásában a nagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot. Ennek jegyében a lakosság számára is piacra dobtak egy új, kétéves futamidejű terméket. Ez az eddigi adatok alapján kelendő termék, az első értékesítési napon 2,3 milliárd forint értékben vásárolt a lakosság az állampapírból. A papír évi 2,5 százalékos fix kamatozással érhető el. A teljes értékesített mennyiség több mint harmadát a Magyar Államkincstár ügyfelei jegyezték le.
Az állampapír továbbra is meglehetősen vonzó befektetés, ez úgy is igaz, hogy az alapkamat, illetve a bankközi kamatok csökkenésének következményeként az ÁKK több termékénél csökkentette a kamatot. Ezzel együtt vonzó árazása van a hosszú távú termékeknek, jelenleg a 10 éves referencia-állampapír 3,3 százalékos hozamot biztosít, a 15 éves futamidő 3,7-et. Ehhez képest a rövid futamidejű állampapírokkal nulla körüli hozamokkal kereskednek, sőt nemrég fordult elő először, hogy negatív hozamon is érkezett ajánlat, vagyis az ajánlattevő az állam nyújtotta biztonság fejében hajlandó volt viselni a hozamveszteséget.
A Magyar Nemzeti Bank rendszeresen kiemeli, hogy mostanra jelentős eltérés alakult ki a rövid és a hosszú távú finanszírozás hozamai között – meredekebb lett a hozamgörbe –, ami elsősorban annak tudható be, hogy a rövid végen, például a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek iránt a szabályozói beavatkozások eredményeként lényegesen megnőtt a kereslet. Mint azt Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára korábban lapunknak elmondta, a negatív hozam nem egyedi jelenség. A világ országaiban a jegybankok a gazdaság élénkítésének céljával igyekeznek likviditásbőséget biztosítani, ennek eredményeként pedig már máshol is előfordult negatív hozam. A hosszabb futamidejű állampapírok esetében azonban ilyenre a jövőben sem kell számítani. Ezzel együtt kedvező üzenet, hogy a befektetők alacsony hozamok mellett is keresik a magyar eszközöket. Főként azért, mert ezzel a pénzpiaci bizalmat jelzik.