– Tavaly valamivel több mint 93 ezer gyermek született Magyarországon, ezzel a születésszámmal pedig a demográfiai mutatóink a Bokros-csomag előtti időszakra emelkedtek – hangsúlyozta a Magyar Időknek Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója. A születésszám növekedésének mértéke 2011 – Magyarország demográfiai mélypontja – óta az Európai Unióban az egyik legmagasabb. Az elmúlt öt évben ötezer fővel nőtt a születések száma Magyarországon.
Szalai Piroska felidézte: az Eurostat adatai szerint jelentősen nőtt a külföldön élő magyarok által vállalt gyermekek száma is, amiből arra lehet következtetni, hogy egyre többeknek fontos, hogy gyermekük magyar állampolgárként legyen anyakönyvezve. Az uniós statisztikai adatok szerint megközelítőleg 96 ezer magyar gyermek született tavaly. Az NGM tanácsadója az adatokkal kapcsolatban arra emlékeztetett: a külföldi anyakönyvezések azt mutatják, hogy sokan tervezik a hazaköltözést, mivel nem kívánnak elszakadni szülőhazájuktól.
A külföldön élő magyar állampolgárok jövőre az államtól is számíthatnak segítségre, mivel a kormány által meghirdetett Köldökzsinór programban kiterjesztik egyes anyasági ellátási formák jogosultjainak körét, azaz a határon túli magyar gyermekek születésekor is jár majd a családoknak az anyasági támogatás és a Start-számla. Az anyagi támogatás 64 ezer forint.
Szalai Piroska arra is kitért, hogy a születésszámmal párhuzamosan jelentősen nőtt a kisgyermekesek foglalkoztatottsági rátája. A hatévesnél fiatalabb gyermeket is nevelő nők 2010-es, 32,7 százalékos foglalkoztatási rátája 40 százalékra emelkedett 2016-ra. Ez az unióban még mindig nagyon alacsonynak számít. Ennek oka az, hogy Bulgárián kívül minden uniós országban többen tudnak részmunkaidőben – azaz heti 32 órát nem meghaladó mértékben – dolgozni, mint nálunk.
Hazánkban a kisgyermekes nők 35,9 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, csupán 4,1 százaléka tud részmunkaidős munkakört betölteni. Az elmúlt öt évben hatezer fővel magasabb a foglalkoztatott anyák szüléseinek száma, emellett pedig ezerrel kevesebb olyan gyermek született 2016-ban a 2011-es adatokhoz képest, akinek az édesanyja a szüléskor inaktív vagy munkanélküli volt.
A kormány nemzet- és családpolitikai intézkedései közül kiemelten fontos a kisgyermekes munkavállalók támogatása – ismertette Szalai Piroska. Jelentősen növekedett az utóbbi időben a gyed reálértéke, 2010 és 2016 között mintegy 30 százalékkal, átlagértéke pedig mintegy 46 százalékkal 118 600 forintra. Ilyen mértékű növekedést korábban sohasem tapasztalhattunk. A gyed extra keretében a gyed és gyes mellett is dolgozhatnak legálisan az anyák, ha a család úgy dönt.
Idén márciusban már 30,4 ezer fő élt a gyed extra nyújtotta lehetőséggel, 18 ezren a gyed mellett dolgoztak, tehát majdnem minden ötödik gyeden levő élt a lehetőséggel. Emellett 12,4 ezren a gyes alatt vállaltak munkát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2016-ban összesen már 42,5 ezer olyan szülőről tudott, aki a gyed extra hatására legálisan dolgozott a gyed vagy a gyes mellett több mint heti 30 órában akár egyetlen hónapban is, 2015-ben 36 ezer, 2014-ben 29 ezer fő volt a számuk.
Idén várhatóan eléri a 200 ezret azoknak a családoknak a száma, ahol az egyik szülő a gyed extra e kedvezménye következtében dolgozik vagy dolgozott az elmúlt három évben valamikor. Szalai Piroska hozzátette: mind a kormány nemzet- és családpolitikai intézkedéseinek, mind annak köszönhetően, hogy hazánk továbbra is biztonságos helye a világnak, remélhetően tovább növekszik a magyarországi és a külföldi magyar születések száma is.