Összesen 500 millió euró értékben nyújt 2020-ig kedvező feltételekkel hitelt Magyarországnak az Európai Beruházási Bank (EIB); ennek első, 140 millió eurós részletéről írt alá tegnap megállapodást Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Baranyay László, az EIB alelnöke. A program célja, hogy az EIB és a magyar állam forrásaiból összesen 1,2 milliárd euró, napi árfolyamon több mint 370 milliárd forint értékben jöhessenek létre új, infrastruktúrát érintő beruházások, amelyek számottevően hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, legyen szó a vállalatok versenyképességéről vagy a turisztikáról.
A hitelkerettel a közúthálózat azon elemeit is gyorsabb ütemben lehet modernizálni, amelyek nem tartoznak az úgynevezett TEN-T-hez, vagyis a transzeurópai közlekedési hálózathoz, illetve európai uniós forrásokból nem támogathatók – mondta az aláíró-ünnepségen Varga Mihály. A hitellel a kormányzat többek között az M8-as és az M44-es gyorsforgalmi út Kecskemét–Nagykőrös–Békéscsaba közötti szakasza, az M85-ös autóút Csorna–Sopron országhatárszakasza, valamint a 23. és 25. főutak Bátonyterenye–Ózd közötti szakaszainak gyorsforgalmi fejlesztését kívánja finanszírozni. Az útfejlesztési program általános célkitűzései között szerepel, hogy olyan kezdeményezések valósulhassanak meg, amelyek csökkentik a regionális egyenlőtlenségeket, javítják a versenyképességet és a hatékonyságot, miközben biztonságosabbá teszik a közlekedést. Varga elmondta továbbá, hogy a teljes összeget részletekben, kétéves időközönként kívánja lehívni az állam. A hitel 25 éves futamidejű, és mivel az EIB magas hitelminősítői besorolása miatt könnyen jut olcsó forrásokhoz, hitelezettjeinek is kedvező feltételeket tud nyújtani.
Baranyay László tegnap újságíróknak elmondta: az EIB tavaly közel másfél milliárd euróról írt alá hitelszerződést Magyarországon, valamint több mint egymilliárd euró hitelt folyósítottak. A szerződött összeg tavaly éves viszonyításban közel megduplázódott, 88 százalékkal volt magasabb, mint 2014-ben, és megközelítette a 2012-es eredményt, amikor az 1,6 milliárd eurót súrolta alulról az EIB által szerződött hitelmennyiség. A változékonyságról – illetve arról, hogy a hitelezés látszólag csekély összefüggést mutat az aktuális gazdasági teljesítménnyel – Baranyay a Magyar Idők kérdésre elmondta: a hullámzás természetes. Számos tényező játszhat szerepet, az egyes beruházások előkészítése is éves munkát jelent, eltérések vannak abban, hogy mennyire bonyolult egy projekt, előfordul, hogy a kivitelezés nem a tervek szerint alakul, így évről évre könnyen lehetnek nagyobb eltérések is. Ezzel együtt az EIB 2016-ban is várhatóan az eddigieknek megfelelően nagyjából egymilliárd euró értékben fog szerződni Magyarországon – mondta Baranyay, kikötve, hogy a hitelintézetnek nincsenek kvótái sem egyes országok, sem iparágak tekintetében. Hozzátette: a tegnap aláírt útfejlesztési kereten felül is érkeznek idén az EIB-től új eszközök, amelyekkel még jobban lehet támogatni a magyar gazdaság fejlődését, továbbá májusban helyi kirendeltséget is nyitnak, ahol tanácsadói szolgáltatások is elérhetők lesznek. Az intenzívebb magyarországi jelenlétet az is indokolja, hogy a kormány szándékai szerint 2017-re kiírják a mostani uniós költségvetési ciklus összes pályázatát, az ehhez társuló finanszírozásban pedig az EIB is szerepet vállalna. Tavaly az EIB, amelyben Magyarország 2004-es uniós csatlakozás óta részvényes, 85,5 milliárd euró hitelt folyósított.