Megalakultak az első nyugdíjas-szövetkezetek, így a dolgozni vágyó idősek már az ország számos pontján válogathatnak a munkalehetőségek közül. Az Országgyűlés a nyár elején fogadta el a nyugdíjas-szövetkezetekről szóló törvényt. Ennek köszönhetően a dolgozni vágyó nyugdíjasok – a diákmunkásokhoz hasonlóan – kedvező adózás mellett vállalhatnak munkát. A szövetkezeti modell lényege, hogy az elvégzett munka után mindössze a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le a munkabérből, ami nem lehet kevesebb, mint a mindenkori minimálbér összege. Az álláshirdetések azonban arról tanúskodnak, hogy a munkaadók általában ennél is magasabb összeget kínálnak. A minimálbér havibér alkalmazásakor bruttó 127 500 forint, hetibérnél 38 300 forint, órabérnél pedig 1275 forint. A munkavállalók rugalmas munkaidőben dolgozhatnak, ami azért is fontos, mert így mindenki annyi feladatot vállalhat, amennyi még nem megterhelő, akár napi pár napot, négy órában.
Az első szövetkezet, az országos lefedettségű Szomszédok nyár közepén alakult. Létrejöttét segítették a diákszövetkezetek, mivel a fiatalokat foglalkoztatóknak már megvannak azok a kapcsolataik, amelyekkel az időseknek is állást tudnak kínálni. A munkaadók örülnek a lehetőségnek, mivel szükségük van az idősek tapasztalataira, emellett a fiatalok betanításában is részt tudnak venni. A foglalkoztatók ugyanakkor azt hangsúlyozzák, nem kell attól tartani, hogy a nyugdíjasok elveszik a fiatalok elől a munkát. Egyfelől azért, mert teljes munkaidőben már életkoruknál fogva csak keveseket lehet foglalkoztatni, másfelől a diákoknak sem kell aggódniuk, mivel ők többségükben nyáron vállalnak munkát, így az év további részében őket is tudják pótolni az idősek.
A kormány számításai szerint legalább százezer nyugdíjas térne vissza a munkaerőpiacra, akik húszezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni. Ma már nincs olyan ágazat, ahol ne fogadnák szívesen a dolgozni vágyó nyugdíjaskorúakat. Kiemelten igaz ez a kereskedelemben, és különösen a kisebb településeken, ahol komoly gondot jelent a bolti eladók utánpótlása, ráadásul a kis lélekszámú helységekben diákmunkások sincsenek. A Szövetkezeti Kutató Intézet felmérése alapján pedig azt igazolja, a nyugellátásban részesülők negyven százaléka visszatérne dolgozni, és harminc százalékuk azonnal munkába állna, amint erre lehetősége nyílna. A szövetkezeti modell egyedülálló Európában, mivel az intézmény működésére mindössze az árbevétel öt-tíz százalékát kell áldozni. A belépés ugyan tagdíjköteles, ám az összeg nem jelentős, ráadásul kilépéskor vissza is jár.
A szakemberek arra számítanak, hogy ősszel alakul meg a legtöbb nyugdíjas-szövetkezet. A kereskedelemben a vidéki kisboltok munkaerőhiányát orvosolván alakulhat érdekképviselet. Az országos lefedettségű Szomszédok mellett várhatóan regionálisan is egyre nagyobb számban kereshetnek állást a dolgozni vágyó idősek. A Szomszédok pedig minden megyében, nagyobb városban megtalálható lesz, így mind a munkaadók, mind a munkavállalók egyszerűen böngészhetnek az álláslehetőségek között.
Nem csak a tapasztalat és a munkaerő miatt előnyös a szövetkezeti modell, sok idős egzisztenciális okokból is dolgozna, a pénz mellett azért, hogy ismét a társadalom fontos szereplőjének érezhesse magát.