Újabb szakaszához érkezett az Európai Bíróság előtt futó úgynevezett kafetériaper. A jogi eljárás Magyarország és az Európai Bizottság között bontakozott ki, miután Brüsszel korábban kötelezettségszegési eljárást indított hazánk ellen az Erzsébet-utalvány és a Szép-kártya 2012 óta élő rendszere miatt. Tegnap a luxembourgi székhelyű uniós ítélkező fórum szakértője, a bíróság főtanácsnoka közreadta szakvéleményét arról, szerinte miképpen kellene megoldani a jogvitát. A francia Yves Bot arra jutott: a magyar szabályozás több ponton is ellentétes az uniós joggal.
Reagált a tegnapi szakmai közlésre a nemzetgazdasági tárca. A minisztérium azt közölte: a kormány az uniós joggal összhangban alakította ki a feltételeket, az unióval folytatott vita nyomán kialakult helyzetet pedig azután lehet értékelni, hogy a luxembourgi bíróság meghozza jogerős ítéletét.
– A főtanácsnok véleménye voltaképpen szakértői állásfoglalás, az nem köti az Európai Bíróságot – mondta lapunknak a luxembourgi fórum sajtóosztályának munkatársa. Lehóczki Balázs jelezte, a bírák az utóbbi időszak nagy ügyeiben többször is a főtanácsnoki állásponttól eltérően ítélték meg az adott esetet, a tegnapi okfejtésből tehát semmiképpen sem lehet következtetni a határozatra. A bíróság a közeli időkben hozza meg döntését.
Lehóczki Balázst ezek után arról kérdeztük, mi történne, ha az uniós ítélkező fórum mégis azt állapítaná meg, hogy a magyar szabályok ellentétesek a közösségi passzusokkal. – A törvényhozásnak el kellene távolítani a hazai jogrendből az érintett paragrafusokat – mondta válaszként a szakember, hozzátéve: ha ez nem történne meg, a bizottság újabb eljárást indíthatna Magyarország ellen, s a második procedúrában már pénzbüntetéssel is sújthatnák hazánkat. Eközben idehaza perbe foghatnák a magyar államot azok a cégek, amelyek a 2012-es módosítások miatt kiszorultak a honi piacról. A vállalkozások kártérítést követelhetnének, ám ehhez bizonyítaniuk kellene, hogy az uniós jog megsértése miatt érte őket veszteség. Hozzátehető persze: az efféle eljárások hosszabb ideig is eltarthatnának, s azt sem lehetne kizárni, hogy az ügy utóbb ismét az Európai Bíróság előtt kötne ki.