Még nincsenek pontos adatok arról, hogy a szokatlanul hűvös januári időjárás mekkora kárt okozott a mezőgazdaságban, annyi bizonyos, hogy azokon a helyeken, ahol hótakaró nélkül érte a fagy az őszi vetést, károsodhattak a növények.
Az idei tél – főként a januári időjárás – lényegesen hidegebb a megszokottnál, sok helyen a mínusz 20 fokot közelítő, tartós fagy jellemezte az év első hónapját, a hőmérséklet sokszor nappal sem mozdult pozitív irányba. Bár az ország legnagyobb részén hullott a hó, s voltak területek, ahol összefüggő hóréteg is kialakult, sok helyen a viharos szél elfújta, elhordta a vetésekről a havat, a repce és az őszi kalászosok pedig szinte védtelenek maradtak a nagy mínuszokkal szemben.
A gyümölcsfaültetvények károsodása egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara lapunkkal közölte, a legnagyobb baj minden bizonnyal a repcetáblákon jelentkezhet, elképzelhető, hogy lesznek olyan területek, ahol már nem lehet megmenteni az ősszel elvetett növényeket, és ki kell tárcsázni a vetést.
A legnagyobb bajt ott okozhatta a rendkívüli hideg, ahol a repce vagy túl fejlett vagy még fejletlen állapotban volt. – A megyék többsége valószínűsített kisebb és komolyabb mértékű fagykárokat is a kalászosokban és az őszi káposztarepcében.
A repce esetében több helyről jelezték, hogy elsárgultak, elfagytak a levelek. Hozamkiesésre, illetve annak mértékére egyelőre még nem lehet következtetni, ez csak tavasszal válik láthatóvá – jelezte lapunk kérdésére a NAK. Az őszi búza esetében a későn elvetett és gyengén kikelt növényeknél fenyeget a kifagyás veszélye. A megmaradt állománynál pedig döntő jelentősége lesz a tavaszi időjárásnak, szárazabb március és április esetén ugyanis tovább csökkenhet a talaj tápanyagtartalma, ami árthat a növények fejlődésének.
A szőlő- és gyümölcsültetvények esetében is előfordulhatnak károk, bár ennek mértéke csak tavasszal, rügyfakadás után mérhető fel. A kamara szerint a gyümölcsfák esetében a különböző fajták fagytűrő képessége határozza meg, hogy mekkora kiesés várható.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke tegnap a távirati irodának elmondta: elsősorban a csonthéjasokat érte jelentősebb fagykár, a nagy hideg miatt több helyen 10–50 százalékos termőrügy-károsodást tapasztaltak. – A 30-40 százalék alatti károsodás egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget. Akkor van baj, ha a virágzás sem lesz tökéletes – jegyezte meg.
Bár az állattenyésztést a legtöbbször nem veszélyezteti az időjárás, a kemény fagyok az állattartók életét is megnehezítették. A legnagyobb gondot a kisebb állatállománnyal rendelkező, egyszerűbb technológiával dolgozó gazdáknak jelentette a rideg időjárás.
Fagyos időben ugyanis romlik az állatok takarmányhasznosítása, vagyis hiába nő az étvágyuk, nem híznak az elfogyasztott takarmánytól. A fiatal állatok esetében akár komolyabb következményei is lehetnek a hidegnek, mivel a hőszabályozó képességük még fejletlen. – A korszerű létesítmények megfelelően felkészültek az ilyen időszakokra is, különböző fűtési megoldásokkal rendelkeznek, ezért náluk a hideg hatása valószínűleg csak a megnövekedett közüzemi számlákban fog megmutatkozni – emelte ki a kamara.
Együttműködés a mezőgazdaságban
Az orosz–magyar mezőgazdasági együttműködés fontos területe lehet a jövőben vegyesvállalatok alapítása – állapította meg Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Alekszandr Tkacsov orosz mezőgazdasági miniszter hétfői moszkvai tárgyalásai során. Az együttműködésben fontos szerepet szánnak a feldolgozócégek létrehozásának, valamint a technológiai exportnak. (MTI)
