Konkrét kormányzati lépések követték Bukarestben Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök vasárnapi beszédét, amelyben éles támadást intézett a multinacionális cégek, a bankok trükkjei ellen. Eugen Teodorovici pénzügyminiszter bejelentette: „kapzsisági adót” vetnek ki a bankokra, az energetikai, illetve távközlési vállalatokat pedig üzleti forgalmuk után adóztatják meg. Lehetőség lesz továbbá a nyugdíjrendszer második pilléréből való kilépésre, csökkentik a nyugdíjalapok kezelési költségét, s maximálják a földgáz árát. Mindezt már január elsejétől tervezi a román kabinet, mivel kormányrendelettel fogadná el a változtatásokat.
A „kapzsisági adót” akkor kell befizetniük a pénzintézeteknek, amikor a három- és a hathavi irányadó bankközi kamatláb meghaladja az 1,5 százalékot. A pénzügyi tárca vezetője arra emlékeztetett, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, ahelyett hogy a reálgazdaságot finanszíroznák, így a romániai cégek drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik.
Erdei-Dolóczki István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség gazdasági, pénzügyi kérdésekben jártas parlamenti képviselője az erdélyi Krónika című napilapnak elmondta, nem tekinthető elfogadhatónak, hogy ugyanaz a cég ugyanazért a munkáért kétezer lejt fizet Szatmárnémetiben és kétezer eurót Németországban. – A kormánynak kell intézkedéseket foganatosítania, mert a vállalkozó nem szociális hálót feszít ki, hanem nyereséget akar termelni, de a gazdasági programokat megfontoltan kell kidolgozni – fogalmazott a politikus.
A román ellenzék bírálta a „kapzsisági adó” bevezetésének szándékát. A Nemzeti Liberális Párt szerint a kormány tönkreteszi a gazdaság legfontosabb ágait. Klaus Johannis államfő szerint az intézkedések azt mutatják, hogy a kormánynak nincs pénze a szociális kiadásokra, a „kapzsisági adó” hatása pedig az lesz, hogy minden megdrágul. A bukaresti tőzsdét megrengette a bejelentés, több mint tíz éve nem volt példa az ezt követő eladási hullámra.
Ilie Serbanescu román közgazdász, volt reformügyi miniszter korábban lapunknak arról beszélt, hogy Románia két különálló gazdaságnak ad otthont, s ebből az egyik – amelyet a külföldi tőke alakít – kézben tartja a stratégiai ágazatokat, beleértve a föld méhének kincseit, a bankokat, az energiaelosztást, a még megmaradt ipart, az információs technológiát, azaz mindent, ami számít. Elmondta: a külföldi tőke évente legalább 35-40 milliárd eurónyi adózás előtti profitot utal a származási országába, s ebből semmi nem kerül vissza a román gazdaságba.