A jelenlegi felfokozott helyzetben különös jelentősége van az építkezés előkészítésének, a szerződés körültekintő megkötésének. A tapasztalat azonban az, hogy a felek a beruházás jogi és műszaki előkészítésére nem szánnak kellő időt és figyelmet.
– Egy dologban szokott egyetértés lenni: az idő sürget, minél előbb le kell szerződni. A gyorsaságot szem előtt tartó hozzáállás eredménye gyakran az, hogy az írásbeli kontraktus elmarad, vagy azért nem tudják azt aláírni a felek, mert már menet közben összevesztek a tartalmán – mondta a Magyar Időknek Jámbor Attila, az Építésijog.hu szakportál szerkesztője.
Az építési ügyekre szakosodott ügyvéd szerint rögtön gyanút kell fogni, ha a cég nem hajlandó szerződést kötni, mondván, nem szokott.
– Ha létező vállalkozással köt valaki szerződést, az írásbeli dokumentum az első feltétele annak, hogy a beruházás be is fejeződjék, és az esetleges szavatossági, jótállási igényeket is érvényesíteni lehessen – hangsúlyozta Jámbor Attila, aki szerint az a cég, amely hajlamos az eltűnésre, általában már a szerződés aláírásakor valamilyen problémára hivatkozik. Például adóhivatali végrehajtás van ellene, el van tiltva az előző vagy akár a jelenlegi ügyvezetője, a tulajdonos számtalan más cégét felszámolták, törölték, vagy nincs iparkamarai regisztrációs száma. Az építési törvény az előleg nélküli munkavégzést részesíti előnyben, kimondva, hogy a kivitelezőnek legalább a megrendelő első teljesítéséig meghatározott munkarészre fedezettel kell rendelkeznie.
Az írásban megkötött szerződés sokat segíthet abban, hogy a munkálatok a kívánt minőségben és eredménnyel be is fejeződjenek
Fotó: Kurucz Árpád
– Az építtetők nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a kivitelezőcég egyáltalán létezik-e vagy nem áll-e felszámolás alatt. Gyakori az is, hogy a cég székhelye hajléktalanszálló címére van bejegyezve. Ha a megrendelők a szerződés aláírása előtt el is kérik a cégkivonatot, a beruházás folyamatában az ellenőrzés, felülvizsgálat már elmarad – hívta fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója. Szerinte az ügyvezető vagy a tulajdonos személyében bekövetkező változás vagy a székhely áthelyezése olyan jelzés lehet, amikor érdemes az előleg folyósítását elhalasztani vagy a munkát felfüggeszteni. A gyors intézkedés ugyanis milliókkal tudja csökkenteni a felesleges kiadásokat.
Jámbor Attila arról is beszélt, hogy a kivitelezési szerződés előkészítése során arra törekednek a felek, hogy saját érdekeiket érvényesítsék, és fel vannak háborodva, ha a másik fél valamilyen biztosítékot szeretne. A nem tisztességes megrendelői taktika megelőzésére szolgál, ha a végszámla összege – vagy akár a részszámlák ellenértéke is – letétbe kerül a tevékenység megkezdésekor. A megrendelőnek pedig megnyugtató lehet, ha tudja, hogy az esetlegesen felmerülő hibát a kivitelező vagy kijavítja, vagy rendelkezésre áll a javítási összeg.
Jámbor Attila rámutatott: a kivitelezői javítást szavatolhatja a szerződésteljesítési biztosíték, amely lényegében a részszámlák visszatartását jelenti. Az esetleges szerződésbontásnál fontos, hogy az jogszerű legyen, máskülönben a késedelmet vagy a hibás teljesítést „elszenvedő” félnek kell arra számítania, hogy a másik fél érvényesít vele szemben kártérítést. Az ügyvéd felhívta a figyelmet: az utóbbi időben a kivitelezők részéről egyre gyakrabban hivatkozott anyagár- és munkadíj-emelkedés nem jelent automatikus felmondási vagy érvénytelenségi okot.
Az említett problémákat jövő kedden szakmai konferencián járják körül a szakértők, de az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége korábban ajánlást is készített annak érdekében, hogy kevesebb építkezés végződjék a bíróságokon.
