Egyre alacsonyabb azoknak a közfoglalkoztatottaknak a száma, akik a hosszú távú, tehát a legalább 12 hónapos közmunkaprogramban vesznek részt – közölte a Magyar Idők kérdésére a Belügyminisztérium (BM). A tárca adatai szerint 2017 első fél évében 187 ezer fő dolgozott közmunkásként. A tárca fél évig nyomon követi azokat a munkavállalókat, akik kiléptek a programból, az adatok pedig arra utalnak, hogy a versenyszféra egyre nagyobb arányban keresi a közmunkásokat. Ennek oka, hogy egyre kedvezőbb a munkaerőpiaci helyzet, tehát a munkanélküliek száma történelmi mélységekbe csökkent.
A Belügyminisztérium felidézte, a közfoglalkoztatás célja, hogy azokat a dolgozókat is a munka világában tartsa, akik nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. Mivel a munkanélküliek száma folyamatosan zsugorodik – a statisztika szerint júliusban 193 ezer fő volt –, így a foglalkoztatók az alacsonyabb végzettséget igénylő munkaköröket közmunkásokkal is próbálják felölteni. A közmunkások majdnem fele csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy azzal sem, így az integrációjuk nem könnyű. A kormány célja, hogy 2020-ig tartósan 150 ezer főre, majd az alá csökkenjen a közmunkáslétszám, ez pedig a BM várakozásai szerint teljesül.
A Belügyminisztérium fél éven keresztül nyomon követi azokat, akik kikerültek a közmunkából. Tavaly összesen 345 ezren dolgoztak hosszabb-rövidebb ideig valamelyik programban, közülük 195 ezren visszakerültek, mindössze 48 ezren találtak állást az elsődleges munkaerőpiacon. Arányuk így is magasabb, mint az elmúlt években. Csaknem 60 ezer munkavállaló azonban kikerült a látókörből, legtöbben az alacsony végzettségűek közül. A tárca ugyan nem részletezi, hogy az ő nyomon követésük miért hiúsult meg, ugyanakkor a szakszervezetek szerint sokan feketén foglalkoztatottak, külföldön vállalnak munkát vagy nyugdíjba mentek. Azok közül, akik elhelyezkedtek, a legtöbben – a munkavállalók majdnem negyede – egyszerű ipari, építőipari, valamint mezőgazdasági munkakörökben tudtak munkát vállalni. Nagy számban dolgoznak közmunkások a logisztikai szektorban, takarítóként, valamint összeszerelő tevékenységekben.
Mindössze kis számban érkezett a foglalkoztatóktól egyszerűsített foglalkoztatási igénybejelentés – tájékoztatott a BM. Ennek oka, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási munkaerőigények jellemzően nem kerülnek a munkaügyi szervezet látókörébe. Emiatt a járási és megyei kormányhivatalok csak kis létszámban tudnak közfoglalkoztatottakat közvetíteni. Elterjedtebb az alkalmi munkavégzés során a hivatalos munkaerőigény-bejelentésnél, valamint a közfoglalkoztatási jogviszony szüneteltetésénél az a gyakorlat, hogy helyi szinten összehangolják az érintett közfoglalkoztatottak a munkaidejüket az alkalmi munkavégzéssel. Ez jelentős részben informális kapcsolatokon keresztül zajlik, nem a hivatalos csatornákon.
Idén 377 munkaerőigény-bejelentés érkezett egyszerűsített foglalkoztatásra a járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira a munkaadók részéről. Ebből 271 bejelentés vonatkozott mezőgazdasági idénymunkára. Januártól augusztusig 294 esetben közvetítettek egyszerűsített foglalkoztatásba közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozókat, közülük 188 főt mezőgazdasági idénymunkákra, amelyeken végül 129-en jelentek meg.
