Átfogó kampányt indít a minőségi élelmiszer-termelés elősegítésére a kormány – jelentette be a múlt hét végén a földművelésügyi miniszter. A program része annak a húszpontos élelmiszer-biztonsági akciótervnek, amellyel a kormány elejét venné a multinacionális élelmiszerláncok tisztességtelen gyakorlatának. A cél ugyanis az, hogy a honi boltok polcaira csak a nyugati minőségnek megfelelő áruk kerüljenek, és a vásárlók minél több magyar élelmiszert tegyenek a kosarukba. Fazekas Sándor a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszaderzsen a kárásznapon elmondta: a komplex a kampány során elsősorban a minőségi termelés szabályozását helyezik a középpontba. – A cél egy olyan minősítési rendszer kialakítása, amely segíti az élelmiszerek közötti eligazodást – emelte ki a miniszter. Bővítik és fejlesztik a hatósági szakértői munkát, az ellenőrzéseket, és támogatják az élelmiszerek megkülönböztetésére alkalmas önkéntesen alkalmazható eszközök, védjegyek elterjesztését. Megterveznek és létrehoznak egy úgynevezett S–QR kód alapú védjegyet, amely lehetővé teszi, hogy a legkorszerűbb számítástechnikai eszközökkel lehessen információt gyűjteni az élelmiszerekről. A következő időszakban kampányt indítanak a vásárlók tájékozottságának növelésére is. Ezt szóróanyagok, kiadványok és képzések szolgálják majd. Nagy hangsúlyt helyeznek a jövő fogyasztóira is, így az iskolai oktatásban szerepet kap az élelmiszerek megismerése.
Fazekas Sándor a tiszaderzsi kárásznapon
A miniszter a távirati iroda szerint fontosnak nevezte, hogy az élelmiszerek nagy részét a hazai élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból. Hozzátette: mindez további munkahelyeket teremt, és segíti a gazdák megélhetését is. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, GMO-mentes, jó minőségű és egészséges élelmiszerhez jussanak. Növelnék a magyar termékek arányát a kiskereskedelmi forgalomban. Ezen a téren már ma is vannak mérhető eredmények: míg 2010-ben ez 30 százalék volt, idén már 60 százalék volt a magyar élelmiszerek aránya a hazai fogyasztásban.
Korábban a külföldi nagy élelmiszergyártó vállalatok termékeiről több esetben kiderült, hogy a kelet-közép-európai és a nyugati piacra szánt, azonos márkanéven forgalmazott termékek minősége eltér egymástól. Erre az eredményre jutottak a szlovák, a magyar és a cseh hatóságok által elvégzett vizsgálatok is. Ezért hazánk a régiós országokkal együtt az Európai Bizottsághoz fordult, kérve, hogy Brüsszel lépjen fel a multik kettős mércéje ellen. Eddig nem történt előrelépés, a bizottság szerint ugyanis nincs jogi lehetőség arra, hogy a gyártókat azonos minőségű és összetételű termékek forgalmazására kötelezzék az Európai Unió teljes területén. A magyar kormány ezért döntött úgy, hogy saját eszközeivel próbálja megszüntetni a vásárlók megtévesztésére lehetőséget adó gyakorlatot. Ezt a célt szolgálja a húszpontos akcióterv is.
A kampány 2019-ig tart majd, a program finanszírozására mintegy kétmilliárd forintot szán a kormányzat. Még az idén mintegy 150 millió forintot költenek az élelmiszerek minőségét javító akciótervre; 2018-ban további egymilliárd forint, 2019-ben, a kampány utolsó évében pedig több mint 700 millió forint szolgálja ezt a célt. Az agrártárca várakozásai szerint a programnak néhány hónap múlva már jól látható eredményei lesznek.
