A 2010. márciusi átadása óta eltelt idő nem igazolta az M6-os autópálya megépítésének a létjogosultságát – derült ki a Magyar Közút legutóbbi, 2014-es adatokat feldolgozó összesítéséből. Legalábbis a fővárost Péccsel összekötő gyorsforgalmi út sem személyautó-, sem nehéztehergépjármű-forgalma meg sem közelíti a valóban forgalmas sztrádákét.
A kamionok közlekedését rögzítő adatokból úgynevezett András-kereszt rajzolódik ki: az északnyugattól délkelet felé tartó tengelyt Budapestnél metszi a délkelettől északkelet felé haladó másik nagy forgalmú útvonal. Mindebből kitűnik, hogy a legnagyobb forgalmat az M0 bonyolítja, ugyancsak rendkívüli a terhelés az M1-es sztrádán Győr és Budapest között. Budapesttől a Balkán irányában – és vissza – nemcsak az M5–M43-as vonalon haladnak nagy számban a kamionok, de a ma még főközlekedési út 4-esen is. A mediterrán tengelyen az M7-esen Siófok és a főváros, valamint az M3-ason Miskolc és Nyíregyháza irányába kiemelkedően nagy a forgalom. Van még egy fontos útvonal, amely mindeddig nem szerepelt a gyorsforgalmi hálózatunkban, ezzel szemben jelentős áruforgalmat bonyolít le: ez a nyugat-dunántúli észak–déli tengely. Vagyis a 86-os, 85-ös főutak, amelyek Győr–Szombathely–Körmend–Lenti vonalon haladnak.
Ha a forgalmi igényeket tekintjük, szükségesnek látszik az M0-s és az M1-es bővítése, az M4-es megépítése a határátkelőig, valamint a 85-ös és a 86-os utak gyorsforgalmi úttá alakítása. A két utóbbi fejlesztés már zajlik is. Két ütemben, mintegy 25,6 kilométer hosszban, kétszer két forgalmi sávos autópályaként folytatódik az M35-ös Debrecen és Berettyóújfalu között. A beruházáshoz kapcsolódik a debreceni repülőteret a sztrádába bekötő, mintegy 5,3 km hosszú, kétszer egy forgalmi sávos 481. számú főút megépítése is. Az M4-es Berettyóújfalu–Nagykereki szakaszának párhuzamosan zajló kivitelezésével még ebben a ciklusban létrejön a gyorsforgalmi összeköttetés Debrecen és az országhatár között. A tranzitforgalom jelentős részét az újonnan megépülő szakaszok vezetik el nyugati irányban az M3-as és M1-es autópályák felé.
Maga az M4-es, az Alföld főútja is tovább épül, bár múlt év elején elakadt a fejlesztés. Végül az M4-es autópálya Abony–Fegyvernek, új Tisza-híddal című projekt csökkentett műszaki tartalmú megépítéséről tavaly júliusban döntött a kormány. Autópálya helyett kétszer két sávos gyorsforgalmi út épül, valamint gyorsforgalmi út köti majd össze Szolnokot a budapesti körgyűrűvel. A folytatásban az Abony–Törökszentmiklós (Szolnok északi elkerülő) szakaszon, a korábban tervezett nyomvonalon kétszer két sávos gyorsforgalmi út épül az M4-es ezen szakaszán. Megépül az eredetileg tervezett új Tisza-híd is. A Törökszentmiklós–Fegyvernek szakaszon a kormány szerint indokolt lehet a nyomvonal felülvizsgálata is, és ugyancsak kétszer két sávos gyorsforgalmi út épül autópálya helyett.
A Dunántúlon az M85-ös átfogó fejlesztésének egyik szakasza már elkészült 33,3 kilométer hosszan Győr és Csorna között. Az M85-ös és az M86-os újabb szakaszainak átadásával Csorna települése biztonságosan, 110km/óra sebességgel, kétszer két sávon haladva 15 perccel rövidebb idő alatt érhető el az M1-es autópályáról. Az M85-ös beruházás során 15 híd, 4 különszintű és 10 körforgalmú csomópont épült. A gyorsforgalmi útszakasz nettó kivitelezési költsége Győr–Enese–Csorna, valamint Csorna elkerülő I. ütemével összesen 63,3 milliárd forint értékben valósult meg. Eközben a másik irányból is épül az út: közel 26 kilométer hosszan Szombathelytől Hegyfaluig már gyorsforgalmi úton lehet közlekedni. Az M86-os gyorsforgalmi Szeleste–Csorna közötti 33,4 kilométer hosszú szakaszát az előzetes tervek szerint ez év őszétől használhatják a közlekedők.