A jövő évi költségvetés pénzügyileg fenntartható, a hiány 3 százalék alatt marad, csökken az államadósság és a nettó külső adósság is – erről beszélt Görgy László. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza szerint a büdzsé arányos, a növekedésre, az életminőségre, a társadalmi felzárkózásra és a versenyképességre is fordít forrásokat. Az elemző kiemelte, hogy 2017-ben a GDP közel 5 százalékát a családokra költi a kormány, ami egy beruházás a jövőbe.
Ezelőtt három évvel a közgazdász szakma többsége azon a véleményen volt, hogy nem szabad kamatcsökkentésbe kezdeni. Az MNB ezt figyelmen kívül hagyta és „bátor kamatpolitikát” folytatott, minek köszönhetően azóta durván 600 milliárd forintot spórolt az állam – emlékeztetett György László. Az MNB alapítványok oktatási és értékvásárlási programjával kapcsolatos képviselői kérdésre a közgazdász megjegyezte: szerinte a jegybank társadalmi felelősségvállalási programja kiváló, s a lényeg az, hogy átláthatóan használják fel a pénzeket.
Erőteljes pozitívum, hogy ez a kormány az elmúlt években fegyelmezetten betartotta a kitűzött hiánycélokat, és közben még az államadósság is csökkent. Az persze más kérdés, hogy milyen eszközökkel – jelentette ki Vértes András.
A GKI Gazdaságkutató intézet elnök-vezérigazgatója rossznak tartja, hogy a költségvetés a politikai igényekhez alkalmazkodik, akár minden héten lehet módosítani a számokon milliárdos nagyságrendben. A jövő évi büdzsé külső kockázatai Nagy Britannia esetleges távozása az unióból, az olasz bankok helyzete és a spanyolországi politikai bizonytalanság – jegyezte meg kérdésre válaszolva.
A jegybanki alapítványokkal kapcsolatban Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt emelte ki, hogy bár problémásnak látja a működtetésüket, nem az MNB volt az első, amely megkerülve a szabályokat gyakorlatilag állampapír vásárlásokat hajtott végre.
Példaként az Európai Központi Bankot és a Fed-et hozta fel. Ádám Zoltán azt hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a jegybank alapítványok szisztémája, azt a lehető leggyorsabban fel kellene számolni. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. ügyvezető igazgatója arról is beszélt, hogy a béremelés egy rossz hatékonysággal működő rendszerben szerinte rosszabb, mintha nem történne semmi.
Oblath Gábor, az MTA tudományos főmunkatársa a konvergenciaprogram makrogazdasági pályáját túlzottan optimistának nevezte. Szerinte a 9 százalékos beruházás növekedés csak akkor következhetne be, ha ebben az évben drámai visszaesés lenne.
A jövő évi költségvetés igaz, hogy ösztönzi az otthonteremtést, de a társadalmi szétszakítottság növekedni fog – ezt már Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa mondta. Hiányolta, hogy a hátrányos helyzetben lévők nem kaptak többet.