Megkezdődött a dohány betakarítása az országban, a munkálatok október végéig tartanak majd. Bár a terméskilátások egyelőre jól alakulnak, a következő napok időjárása még nagyban befolyásolhatja a tényleges minőséget.
A nyár végi felhőszakadások miatt összefutó vizek érdemi terméskiesést nem okoztak, a gépi betakarítást azonban alaposan megnehezítette a felázott talaj. Az idén a jégverés sem kerülte el az ültetvényeket, emiatt a minőség gyengébb lehet a megszokottnál.
A Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (Madosz) adatai szerint az idén 882 gazdálkodó kötött szerződést a felvásárlókkal. A tervek szerint 3386 hektárról összesen 6171 tonnát takarítanak be és adnak át a feldolgozóknak a gazdálkodók ebben az évben. Az 1970–80-as években – jelentősen más piaci körülmények között – mintegy 27-28 ezer hektáron termeltek dohányt hazánkban, ezt követően folyamatosan csökkent a termőterület.
Bár az utóbbi időszakban nem csökkent a hazai dohánytermesztés, mindez jórészt az európai uniós és a nemzeti támogatásoknak köszönhető.
– Az uniós támogatási lehetőségek beszűkülése miatt az elmúlt években több tagállamban is radikálisan visszaesett a dohánytermesztés. Ezzel szemben hazánkban a következetes és nagyarányú juttatásoknak köszönhetően, nem csorbult a termelési kedv. A különböző jogcímen igényelt támogatások hatására a felvásárlási árak is alacsonyak voltak, így a gazdák mellett az elsődleges feldolgozók is a piacon maradhattak – mutatott rá lapunknak Nagy István.
Az ágazat számos hátrányos helyzetű ember megélhetését segíti
A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára elmondta: a kormányzat a 2008-as közös agrárpolitika felülvizsgálatát követően uniós forrásból finanszírozott szerkezetátalakítási programot vezetett be az ágazatban. A minisztérium célja az volt, hogy a termelés és ezen keresztül a térségi foglalkoztatás fennmaradjon, a feketén foglalkoztatottak közül pedig egyre többen jelenjenek meg a legális szférában.
– Régóta kiemelt figyelmet szentelünk a dohánytermesztésnek. A hátrányosabb területeken e tevékenység révén biztosítható az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatása, megélhetése – emelte ki.
A gazdálkodók 2015-ig minden hektár után 1,3 millió forint támogatást kaptak. A program két évig 22 millió euró éves pénzügyi kerettel működött, amelyet aztán 2012-ben 24 millió euróra emelt a kormányzat. Az uniós pénzek mellett évi egymilliárd forint értékben nemzeti költségvetésből juttatott forrást a dohánytermesztőknek a kormány.
Mivel az unió új közös agrárpolitikája miatt a szerkezetátalakítási támogatást már nem folyósíthatja az állam, a szaktárca egy új nemzeti programot dolgozott ki. Így átmeneti nemzeti támogatás címén hektáronként 600 ezer forintot, termeléshez kötött csekély összegű juttatás keretében pedig további 300 ezer forintot kaphatnak az érintettek. A területalapú támogatással együtt így több mint egymillió forinthoz juthatnak a dohánytermelők. Nagy István szerint ez a szint az Európai Unióban ma a legnagyobb összegű támogatásnak felel meg, ami a következő két évben is tartható.
Az új szerkezetátalakítási programba azok a termelők jelentkezhettek, akik tagjai voltak az előzőnek is, a követelmények azonban enyhültek. A hektáronkénti kötelező élőmunka-ráfordítás ezer óráról 500 órára csökkent, az árbevételnek azonban továbbra is el kell érnie a hektáronkénti 300 ezer forintot.
A termelőket összefogó szervezet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tegnap közös dohánytermesztési nyílt napot tartott. A két szervezet szeretné elérni, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitika is lehetőséget adjon az ágazat újbóli uniós támogatására.
