Felidézte, hogy már a rendszerváltás előtt megkezdődött Magyarország eladósítása devizában: az akkori döntéshozók – mint mondta – sokszor a legrosszabbkor a legrosszabb devizákban vettek föl kölcsönöket, így a külföldi részesedés a 80-as évek végére már elérte a 60 százalékot az államadósságon belül. A rendszerváltás után ez az arány tovább emelkedett, 2009-ben 69 százalékon tetőzött, 2017-ben viszont a belföldi arány már meghaladta a 63 százalékot – tette hozzá.
Az ÁKK vezetője szerint a külföldi arány mérséklésével a kamatkiadások nagyobb része juthat belföldi hitelezőkhöz – magánszemélyekhez vagy intézményi befektetőkhöz – újbóli befektetéseket vagy fogyasztást fedezve. A magasabb belföldi arány a fennmaradó államadósság finanszírozását is biztonságosabbá teszi, mivel így kisebb mértékben hat rá a nemzetközi piacok hangulata és megítélése – hangsúlyozta.
Barcza György szerint a 2010-ben még 82 százalékon álló GDP-arányos államadósság még az idén 73 százalék alá mérséklődhet és 2018-ban is a további csökkentés lesz a cél.
Elmondta azt is, hogy az államadósság kamatkiadásai 2009-ben még a magyar össztermék több mint 4 százalékát tették ki, jövőre viszont várhatóan 2 százalék alá esik ez az arány. Hozzátette: mind a monetáris politikától függő rövid lejáratú kamatok, mind a költségvetési politikától, a gazdaságpolitika hitelességétől függő hosszú lejáratú kamatok mérséklődtek, így a magyarországi hozamok majdnem Csehországéval állnak azonos szinten, jóval alacsonyabban a lengyel vagy a román kamatszintnél.