Biztosan távhővel melegítik a budapesti városháza épületét a következő, 2019 őszén induló fűtési szezontól – közölte a Főtáv Zrt. kommunikációs vezetője egy háttérbeszélgetésen.
Herpai Attila hozzátette, hogy a fenti célt annak ellenére is teljesíti a fővárosi távhőszolgáltató, hogy az ehhez szükséges fejlesztés eredeti ütemtervén több ponton is változtatni kellett, így a kivitelezés valamelyest csúszik.
Az előre nem látott akadályok egy része egy minden valószínűség szerint értékes régészeti lelet: a Döbrentei térnél végrehajtott fúrás során emberi kéz által épített pincerendszert fedeztek fel a mélyben.

A fővárosi fejlesztés munkálatai során középkori vagy még régebbi pincerendszerre bukkantak
Fotó: Katona Vanda
A kérdés – amelyre ezekben a napokban keresik a választ a Fővárosi Csatornázási Művek endoszkópos kamerájának segítségével – az, hogy a középkorban alakították ki vagy még a római Aquincum részeként.
– Ha a Budapesti Történeti Múzeum úgy ítéli meg, hogy a lelet értékes, akkor a Főtáv természetesen támogatja annak megmentését – mondta Nagy László projektmenedzser.
A szakember jelezte egyúttal, hogy nem szokványos mérnöki megoldások szükségesek ahhoz, hogy a Rác fürdőtől a Döbrentei tér érintésével, az Erzsébet híd alján át a Március 15. térre érkezve, onnan pedig a Kossuth Lajos utcán a Városháza utcáig jusson a távhővezeték. A pesti oldalon 22 méter mély alagútban vezetik a csövet annak érdekében, hogy elkerüljenek minden közművezetéket és a metrót is. A belvárosi építést az őszi iskolai szünetre időzítették, hogy a lehető legkevésbé zavarja a forgalmat.
– A munkálatok adott esetben kellemetlenséggel is járnak, de a végső cél, a kéménymentes Belváros elérése érdekében ezek szükséges fejlesztések – mondta Herpai Attila. A Főtáv Kéménymentes Belváros programjának lényege, hogy a külvárosi területeken található, szigetszerű távfűtéses övezeteket összekötik, a szolgáltatást pedig kiterjesztik a belső kerületek felé is, mintegy pókhálószerű szerkezetet kiépítve.
Felmérések szerint ugyanis a budapesti, 45 ezer gázfűtésű háztartás távhőre állítása évente megközelítőleg 67 ezer tonna szén-dioxid és 80 tonna egyéb káros anyag kibocsátásának megtakarításával járna. Így a szmogriadók is megszűnhetnének.
A környezetbarát rendszer bővítése növeli az ellátásbiztonságot, igaz, a Főtáv szolgáltatása évente átlagosan mindössze néhány percre esik ki. Emellett a hőtermelők közötti árverseny is megvalósulhat, hiszen bármely társasház bármely szolgáltatóval leszerződhet a rendszer teljes kiépülése után.
A beruházás ötmilliárd forintos költségét nagyobb részben a Főtáv állja, egyharmad részben pedig európai uniós forrásból fedezik.