A parlament – a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezésére – kormánypárti támogatással hagyta jóvá az erről szóló három előterjesztést.
A törvény sikeresnek minősítette a Földet a gazdáknak! programot arra hivatkozva, hogy a nyilvános árveréseken minden harmadik magyar gazdának, mintegy harmincezer földművesnek biztosították a piaci áron történő földhöz jutást. A meghirdetett 290 ezer hektár földterület 70 százaléka talált gazdára, átlagosan „tisztességes piaci áron”, hektáronként 1,4 millió forinton, vagyis a tavalyi országos termőföldátlagárnak közel a duplájáért – közölte Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A tárcavezető arról is írt, a kormány azt szerette volna, hogy a föld azé legyen, aki megműveli: a helyben lakó magyar gazdáké. A program emellett azt is szolgálta, hogy a családi kis- és középbirtokok aránya jelentősen növekedjen a nagybirtokokkal szemben – hangsúlyozta, aláhúzva, a program szigorú feltételeinek köszönhetően biztosítja a magyar föld magyar kézben maradását, vagyis, hogy az ne juthasson külföldi spekulánsok kezére. A programban ezért a törvényi előírásoknak megfelelően csak Magyarországon helyben lakó, földműves, természetes személy vásárolhatott legfeljebb 300 hektár földet – tette hozzá.
Az elfogadott határozatban lezárták a Földet a gazdáknak! programot, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása pedig kimondja, az állami termőföldek értékesítéséből befolyó, várhatóan 260-270 milliárd forintos összeget alapvetően az államadósság csökkentésére kell fordítani.
Fazekas Sándor utóbbi indoklásaként nemzeti érdeknek nevezte az államadósság csökkentését, amely mérsékli Magyarország sérülékenységét, egyúttal növeli pénzügyi stabilitását és gazdasági szuverenitását. A tárcavezető megjegyezte továbbá, az államadósság – a korábbi balliberális kabinetek időszakával szemben – újra csökkenő pályán van, és a kormány célja, hogy 2019-re 70 százalék alá süllyedjen.
Előnyben a fiatal gazdák
Az értékesített termőföld mintegy harmadát, több mint 74 ezer hektárt fiatal gazdák vásároltak a nyáron lezárult Földet a gazdáknak földértékesítési programban – mondta Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár. A program a gazdák folyamatos támogatása mellett zajlott, az értékesítésre felkínált mintegy 250 ezer hektár 70 százalékát vásárolta meg mintegy 30 ezer földműves, a jogosultak harmada – ismertette. Az államtitkár szerint klasszikus politikai vita zajlott az ügyben. A kormány hisz abban, hogy az agrárközéposztályt, a családi gazdaságokat meg lehet erősíteni a termőföldek tulajdonjogának árveréses értékesítésével, és hitelprogrammal támogatta azokat, akiknek nem volt megfelelő saját tőkéjük a vásárláshoz – mondta.
Módosították az Országgyűlésről szóló törvényt a frakcióalkalmazottak foglalkoztatásával összefüggésben
A fideszes Kósa Lajos és Vas Imre javaslatára a képviselők módosították az Országgyűlésről szóló törvényt, amit 161 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadtak el.
A változtatás azzal függ össze – mint az az előterjesztők indoklásából kiderül -, hogy azok a frakcióalkalmazottak, akik 2014 májusa óta létesítettek jogviszonyt, csak munkaviszony keretében – nem pedig köztisztviselői jogviszonyban – foglalkoztathatók. Így a köztisztviselői besorolási fokozatok alapján megállapított bérkeret már nem szolgálhat a várható személyi kiadások tervezésének alapjául, azaz indokolt a képviselőcsoportok működését és a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeret közötti átcsoportosítást lehetővé tenni.
Az országgyűlési törvény eddig is módot adott a képviselőcsoportok működését, ellátását biztosító egyes keretek közötti átcsoportosításra. Ezt egészítette ki a mostani módosítás a személyi juttatások fedezetét biztosító bérkeretre történő átcsoportosítás lehetőségének megteremtésével – a képviselőcsoportok rendelkezésére álló összeg megemelése nélkül.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Meghosszabbították a magyar katonák jelenlétét Maliban
Az Országgyűlés Simicskó István honvédelmi miniszter javaslatára – 145 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – hozzájárult a további magyar katonai szerepvállaláshoz a Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali).
A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt vállal az EU válságkezelő műveleteiben.
A kabinet most jóváhagyott döntése alapján – a váltási időszakon kívül – legfeljebb 15 magyar katona maradhat 2018 májusáig az afrikai ország területén.
Visszakerült az államhoz a Göcseji Múzeum épülete
Az Országgyűlés 138 igen, 26 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett módosította a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvényt.
Cseresnyés Péter, Vigh László és Dunai Mónika fideszes képviselők azt kezdeményezték, hogy kerüljön vissza állami tulajdonba a zalaegerszegi Göcseji Múzeum épülete.
Vigh László az általános vitában azzal indokolt, hogy a város csak az ingatlan 15 százalékát használta közművelődési célra, jelentős részén kiemelt államigazgatási feladatokat lát el a kormányhivatal, amelynek vagyonkezelői jogot kell biztosítani.
Pontosítottak az átalakításos önálló zálogjog szabályain
A képviselők 109 igen, 56 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadták el a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által benyújtott, az egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az önálló zálogjogot az új polgári törvénykönyv törölte el és vezette be helyette a különvált zálogjogot. A nemzetgazdasági tárca szerint ez utóbbi azonban nem volt képes biztosítani azt a rugalmasságot és forgalomképességet, mint az önálló zálogjog, amelyet követelés nélkül is át lehetett ruházni, illetve a követelés megszűnése nem eredményezte az önálló zálogjog megszűnését.
Idén október 1-jétől ismét létezik a magyar jogban az önálló zálogjog. A most elfogadott előterjesztés az ingatlan-nyilvántartásról szóló, valamint a polgári törvénykönyvről szóló törvény módosítását (Ptkm.) változtatta meg.
Az átalakításos önálló zálogjog nem alapítással, hanem csak a már bejegyzett jelzálogjog, illetve a különvált zálogjog átalakításával jöhet létre.
A törvény pontosította annak szabályait, hogy ha az átalakítás nem a zálogjogosult zálogkötelezetthez intézett egyoldalú nyilatkozatával, hanem a felek közötti szerződéssel történik.
A jövőben az átalakításos önálló zálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez nem lesz szükséges a zálogkötelezett engedélye, ha zálogjogosult nyilatkozik arról, hogy az átalakító nyilatkozatot a zálogkötelezettel közölte.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.