Rendeletben döntött a kormány a régóta napirenden lévő banki alapszámlák bevezetéséről, amelyeknek maximált áron kell az ügyfeleknek alapszolgáltatásokat biztosítaniuk. A rendelet előírja a bankoknak, hogy október közepétől az alapszámla részeként biztosítsák a ki- és befizetést, illetve a készpénzfelvételt olyan bankkártyával, amelyre nem lehet megkülönböztető, „alapszámlásságra” utaló jelzést tenni. Amennyiben a teljesítéshez szükséges fedezet rendelkezésre áll, a bank nem korlátozhatja a fizetési műveletek számát, ez alól kivételt képeznek a visszaélések kiküszöbölése érdekében alkalmazott napi korlátok a kártyás fizetéseknél.
A kormányzat és a jegybank is huzamosabb ideje foglalkozott az alapszámla bevezetésével. Ez azért fontos, hogy a fekete- és a szürkegazdaságban dolgozók is felügyelhető csatornákon keresztül juthassanak jövedelemhez, egyúttal csökkenjen a készpénzforgalom. Korábban leginkább az volt visszatartó erő, hogy az illegális, zsebbe fizetett pénzeket gyakran a szegényebb társadalmi csoportok kapják, akiknek anyagi helyzetük miatt nehézkes volt bankszámlát nyitni, ráadásul sokaknak nehézséget okoz az ezzel kapcsolatos ügyintézés is. Jól mutatja azt a szándékot, hogy az alapszámla elsősorban a jövedelmek kezelését szolgálja, hogy ilyen termék mellé nem adhat hitelkeretet a számlavezető bank.
Ahogy arról korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) illetékesei értekeztek, mérlegelési kérdés volt, hogy az alapszámlát rögzített áron kelljen biztosítani, vagy teret engedjenek a versenynek. A rendelet szövege szerint az alapszámla havidíja nem haladhatja meg a megelőző év utolsó napján érvényes legkisebb összegű havi bruttó minimálbér 1,5 százalékát. Ez a 2015-ös 105 ezer forintos bruttó minimálbérre vetítve 1575 forintos maximális havidíjat jelent, amennyiben az adott ügyfél nem használ többet az alapcsomagban meghatározott szolgáltatásoknál. Ennél jóval olcsóbban is lehet számlaajánlatot találni jelenleg, a meghatározott árazás vélhetően azt tükrözi, hogy egy alapvetően kockázatos ügyfélkörről van szó, amelynek ráadásul kötelező lesz szolgáltatni.
Alapszámlát a bank olyan esetekben mondhat fel, ha a fogyasztó azt jogellenes célokra használta fel, ha két évig nem használja, ha kiderül, hogy hamis adatokat szolgáltatott szerződéskötéskor, illetve ha az ügyfél időközben más banknál tudott számlát nyitni. A legrászorultabbak várhatóan még kedvezőbb feltételekkel juthatnak banki szolgáltatásokhoz. A kormányrendelet szerint az emberi erőforrások miniszterének a nemzetgazdasági miniszter, az igazságügyi miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – az MNB véleményének kikérése mellett – kell kidolgoznia a legszegényebbeknek szánt díjmentes konstrukció részleteit.