Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,7 százalékkal csökkent. Az adatok megegyeznek a múlt csütörtökön kiadott első becsléssel. Az ipari export volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A belföldi értékesítés 5,2, ezen belül a feldolgozóiparé 11,0 százalékkal nagyobb volt, mint tavaly májusban.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 9,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett 2015 májusához viszonyítva. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben csökkent a termelés, a többi alágban 6,2 és 17,2 százalék közötti mértékben emelkedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása a feldolgozóipari átlag alatt, 6,9 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása kevésbé, 1 százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása nagyobb mértékben, 14,4 százalékkal emelkedett. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 17,2 százalékkal bővült.
Az iparág minden alágazatában nőtt a kibocsátás: a két legnagyobb közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 17,4, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 25,7 százalékkal nőtt.
A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése miatt.
Az alág tíz alágazatából hatban 1,9 és 36 százalék közötti volumenbővülést, négyben viszont 0,9 és 17,6 százalék közötti visszaesést mérte a KSH. A legjelentősebb (az alág termelésének 26 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal – az alág kibocsátásából 13 százalékkal részesedő – takarmány gyártása emelkedett.
Nőttek a megrendelések
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 1,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az új belföldi rendeléseké 6,6, az új exportrendeléseké 0,4 százalékkal nőtt 2015 azonos hónapjához képest. Az összes rendelésállomány 5,7 százalékkal meghaladta a 2015. májusit.
Január-májusban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,6 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 0,3 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 0,5 százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban, Nyugat-Dunántúlon (2,3 százalék) és Közép-Magyarországon (0,7 százalék) csökkent. A többi öt régióban 1,3 és 17,4 százalék közötti volumennövekedést regisztrált a KSH, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.
Tovább tart a lendület
Tovább erősödik az a lendület, amely 2010 januárja óta tart az ágazatban, a kormányváltás évéhez képest mintegy 32 százalékkal emelkedett az ipar teljesítménye Magyarországon – közölte az NGM az adatokra reagálva. Az NGM hangsúlyozza: a kormány törekvése az újraiparosítás stratégiáját megfogalmazó Irinyi Tervvel, hogy az ipar teljesítményét a tudásra és innovációra építve tovább erősítse.
Az Irinyi Tervvel a kormány olyan iparstratégiát alkotott meg, amely tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését, valamint amelynek révén növekszik a magyar gazdaság válságállósága. Erre a hazai mellett az európai uniós források is rendelkezésre állnak, az utóbbiból a 2020-ig 12 ezer milliárd forint értékű támogatás 60 százalékát közvetlenül a magyar gazdaság fejlesztésére fordítja a kormány, és ezeket a forrásokat 2017-ig az összes pályázati felhívás kiírásával elérhetővé is teszi – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
