Az utolsó fillérig megkapták a támogatásokat a hazai méhészek – nyilatkozta a Magyar Időknek Nagy István.
A Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese, parlamenti államtitkára szerint a 2016–2017-es támogatási évben minden egyes jogcím esetében a teljes összeget kifizették a gazdálkodóknak, még az úgynevezett gyógyszer-cukor támogatást is száz százalékban átutalták a termelőknek. A miniszterhelyettes szerint ez kiemelkedő eredmény, amihez a Magyar Államkincstár, a szaktárca és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület napi szintű együttműködésére volt szükség.
– A minisztérium prioritásként kezelte a pénzátcsoportosítási kérelmeket, aminek különösen nyáron, júniusban–júliusban volt nagy jelentősége, hiszen az új támogatási év augusztusban indult. A tárca szakemberei minden esetben gyorsan reagáltak, hiszen csak így lehetett elérni, hogy a méhészek hozzáférjenek az uniós és hazai költségvetési pénzekhez – emelte ki.
Az elmúlt években – részben a Magyar méhészeti nemzeti program forrásainak köszönhetően – jelentős fejlődésen ment keresztül az ágazat; mára több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást a méhészkedés.
– A támogatásokra a jövőben is nagy szükség van. Bízom abban, hogy az így megvalósuló fejlesztések megerősítik azokat az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre az elkövetkezendő években a magyar méhészeti jövőt építeni lehet – emelte ki Nagy István.
Jelezte: a hazai méztermelésnek számos kihívással kell szembenéznie. A piaci verseny egyre élesedik, a kínai mézimport továbbra is lefelé nyomja az uniós árakat, emellett a méhbetegségek is évről évre komoly fejtörést okoznak a gazdálkodóknak. A legnagyobb veszélyt továbbra is a varroa atka jelenti. A miniszterhelyettes jelezte, a betegségek megelőzése, az ellenük való hatásos védekezés kiemelt és megkülönböztetett figyelmet kíván a jövőben is. A varroa atka elleni védekezést már ma is támogatással ösztönzi a kormányzat.
A kínai import továbbra is lefelé nyomja az uniós árakat
A betegségek elleni küzdelmet ugyanakkor nehezíti, hogy európai uniós összehasonlításban hazánkban az egyik legnagyobb a méhsűrűség. A rendszerváltás óta folyamatosan nőtt a méhészek és a méhcsaládok száma; utóbbi 2015-ben elérte az 1,2 milliót. Az idei az első év, amikor lassan elkezdett csökkenni az ágazati szereplők száma. Ennek oka, hogy a bérek emelkedésével egyre többen találták meg számításukat a saját szakmájukban, s ezt követően felhagytak az átmeneti megélhetést nyújtó méztermeléssel.
– Nem kell mindenkinek méhészkedni, ugyanakkor a cél az, hogy az elkötelezett, szakmáját szerető és hozzáértő termelők meg tudjanak élni a tevékenységből – jegyezte meg Nagy István. A miniszterhelyettes úgy látja, erősíteni kell a méhésztársadalom új módszerek, eljárások és eszközök alkalmazása iránti fogékonyságát is, csak így lehet elérni, hogy a méhészkedésből származó jövedelem elfogadható megélhetést és saját fejlesztési forrást biztosítson.
A jövő szempontjából biztató, hogy a hazai mézfogyasztás emelkedő ágba került. Míg néhány évvel ezelőtt az egy főre eső mennyiség alig érte el az évi 30 dekagrammot, addig napjainkban már 70 dekagramm jut egy emberre.
– Ez komoly előrelépést jelent, bár még így is messze elmarad az 1,7 kilogrammos uniós átlagtól – mutatott rá Nagy István, majd hozzátette: az egyik legfontosabb feladat, hogy a vásárlókban tudatosítsák: a hazai méz minősége messze meghaladja a külföldről vagy az Európai Unión kívülről, legfőképp Kínából érkezett termékekét. A vásárlói bizalom növelésére szolgálnak a folyamatos mézvizsgálatok, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott mézzárszalag és a termelői mézesüveg használata is.
A fogyasztók ismereteinek bővítését tűzte ki célul a három évvel ezelőtt, a szlovén példa alapján elindított Európai mézes reggeli program is. Először 67 helyszínen kóstolhatták meg a termelők portékáját, de az elmúlt két évben már ötszáz óvodában és iskolában voltak jelen a méhészek, így közel százezer gyermek kaphatott mézes reggelit.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy pénteki eseményen ezzel kapcsolatban jelezte: a méz igazi biotermék, amelyben rengeteg vitamin és ásványi anyag található. A tárcavezető felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legjelentősebb méztermelő állama, a kiváló minőséget bizonyítja egyebek mellett az is, hogy a magyar méz sűrűsége a világon Görögország után a második legnagyobb.
A magyar akácméz ráadásul hungarikum is. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondta, az Európai Unióban azon tagországok méhészei maradnak talpon, akik közvetlenül tudják értékesíteni saját tagállamukban a mézet.
Ezért is fontos, hogy a magyarok napi étkezési szokásaiban szerepeljen a mézfogyasztás.
