Sikeres évet zár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Kiemelt Ügyek Igazgatósága (KÜI). Az új módszereken alapuló, központi ellenőrzésnek köszönhetően az év végéig csaknem 600 tonnányi problémás terméket foglaltak le, köztük lejárt minőségmegőrzési idejű, bizonytalan eredetű és élelmiszer-biztonsági szempontból veszélyes árut. Mint Helik Ferenc, a KÜI igazgatója lapunknak elmondta, az idén új elemként az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) is segítette a hatóság munkáját.
Helik Ferenc szerint érezhető volt az új eszköz hatása, nagy számban tűntek el a piacról olyan vállalkozások, amelyek kizárólag az áfacsalt termékek kereskedelmére voltak berendezkedve. Így sikerült elérni például azt, hogy – az élelmiszerláncok visszajelzései alapján – a korábban 40-50 tejkereskedelemmel foglalkozó cégből ma már csupán 10 van jelen a piacon.
Az igazgató az év nagy fogásai közt említette a mintegy 100 tonnányi ismeretlen eredetű, jelöletlen, szennyezett paleo- és biotermék lefoglalását. Szavai szerint a Tolna megyei üzemben embertelen körülmények közt „gyártottak” olyan termékeket, amelyek piaci értéke kilónként akár a 3000 forintot is elérheti. A vállalkozásnál ugyanabban a helyiségben, ahol az élelmiszert előállították, az emberre is veszélyes, széttaposott rágcsálóméreg, valamint mumifikálódott patkánytetem fogadta az ellenőröket. – Nagy jelentősége volt annak az akciónak is, amelyben több tonnányi lejárt minőségmegőrzési idejű növényvédő szert foglalt le a hatóság. Szintén a kiemelt akciók közt lehet említeni azt az esetet, amikor egy szlovák cég által bérelt Bács-Kiskun megyei raktárban átdátumozott, hamisított élelmiszereket találtunk – jelezte az igazgató.
A kiemelt ügyek igazgatóságát 2012 szeptember elején hívta életre a kormány, azóta folyamatosan együtt dolgoznak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal. Helik Ferenc szerint a közös ellenőrzések eredményeként az elmúlt három évben mintegy kilencmilliárd forinttal sikerült növelni az államkassza bevételeit; ekkora volt az az összeg, amelyet a lefülelt vállalkozásoktól adóként beszedtek. Emellett összesen mintegy 800 millió forint bírságot szabtak ki, ennek eddig 70 százalékát fizették be a vállalkozások. Az igazgató jelentős előrelépésnek nevezte, hogy 2013 óta az eljárás díját is az érintett cégekkel fizettetik meg, ennek köszönhetően az államnak egyetlen forintjába sem kerül a hatóság működése. A Nébih határozatai ellen fellebbezni csak a bíróságon lehet, az elmúlt három évben 35 esetben támadták meg a hatóság döntését az érintett cégek. Helik Ferenc szerint minden esetben sikerült bizonyítani az eljárás és a kiszabott bírság jogszerűségét.
– Annak ellenére, hogy évről évre egyre több akciónkról számolunk be, és egyre több visszaélést sikerül felderíteni, összességében elmondható, hogy javult a fegyelem a vállalkozók körében. Van visszatartó ereje az elmúlt időszakban kirótt nagy összegű bírságoknak – fogalmazott az igazgató. – A központi ellenőrzésnek köszönhetően a szezonális vizsgálatok alkalmával jóval kevesebb visszaéléssel és problémás termékkel találkoznak a kormányhivatalok ellenőrei.
A cél az, hogy már az előállítás helyén és a raktárakban lefoglaljuk a gyanús árukat – tette hozzá.
Annak érdekében, hogy az ellenőrzés még hatékonyabb legyen, jövőre új informatikai rendszer kiépítését tervezi a Nébih, amelynek segítségével a különböző forrásból érkező adatokat – az ekáéer, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer, az első betárolási hely adatait – egy közös adatbázisban tudják összekötni.
