A tervezett jövő évi adóváltozások között jelentős szerepet kapnak a rövid, illetve a hosszú távú lakáskiadást érintő intézkedések, amelyek – a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint – mintegy 3 milliárd forintot hagyhatnak a bérbeadók zsebében. A kormány kedden beterjesztett adócsomagjában foglaltak szerint az ingatlant hosszú távon bérbe adók is jobban járnak jövőre, ugyanis megszűnik az az eddigi szabály, miszerint ha valakinek egymillió forintot meghaladó jövedelme keletkezik ingatlan bérbeadásából, annak nem csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), hanem 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Vagyis a jövő évtől, összeghatártól függetlenül, mindössze a 15 százalékos szja terheli a bérbeadókat.
Az intézkedésnek nagy szerepe lehet az albérleti piac fehérítésében – mondta a Magyar Időknek Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – Az eddigi 29 százalékos adó- és járulékteher gyakorlatilag lefeleződik. Ez az intézkedés jelentős számú bérbeadót érint, hiszen a fővárosban most az átlagos havi bérleti díj 135 ezer forint, az ebből származó éves bevétel pedig jócskán meghaladja az egymillió forintot – fejtette ki a szakember. Vagyis ha úgy számolunk, hogy jelenleg éves szinten 1,5 millió forint bevétele származik valakinek ingatlankiadásból, akkor az eddigi havi 39 ezer forintról 20 ezerre csökken a befizetendő adóteher.

Kiegyensúlyozottabb árakat hoz az adózás könnyítése
Az elmúlt öt év során duplájára nőttek a bérleti díjak, így a hazai albérletpiac mérete éves szinten akár 240 milliárd forintra is rúghat – áll egy elemzésben. Becslések szerint az országban 120-200 ezer bérlőnek piaci alapon kiadott lakóingatlana lehet, az országos átlagos bérleti díj havi 100 ezer forint körül mozog. Csak a személyi jövedelemadót nézve, ha mindenki teljesítené az adófizetési kötelezettségét, akkor ebből évi 19-32 milliárd forintnyi szja-bevétel folyhatna be a költségvetésbe. A bérbeadókra azonban nem az a jellemző, hogy teljes mértékben szabálykövetők lennének, de a tervezett változtatás hatására remélhetőleg egyre többen döntenek úgy, hogy legális keretek közé terelik a tevékenységüket – tette hozzá Balogh László.
Míg a jogkövető bérbeadóknak egyértelműen kedvez a változtatás, a bérbevevőknek sem kell amiatt aggódni, hogy emiatt tovább emelkednének a bérleti díjak – tette hozzá a szakértő. Elmondása szerint ugyanis a növekvő kínálat miatti piaci verseny nem engedi majd a bérbeadóknak az árak emelését. Kifejtette, oldalukon évente 100 ezer körüli kiadó lakást regisztrálnak, ez a szám várhatóan tovább nő a jövőben, mivel beindultak a befektetési célú ingatlanvásárlások. – Aki pedig ilyen céllal vesz lakást, jellemzően kiadja – jegyezte meg Balogh.
Ráadásul, mint mondta, egy transzparensebb albérletpiac a mobilitást is elősegíti, ami a munkaerőpiacon jobban ösztönzi a kereslet és kínálat találkozását. – Ha legálisan, szerződéses keretek között adja ki valaki a lakását, az a bérbevevőnek is nagyobb biztonságot teremt, így talán könnyebben költözik valaki más városba adott esetben egy új munkahely miatt – emelte ki a portál szakértője.
– Az ágazat kifehérítésére régóta törekszik a kormány, hiszen ezen a területen meglehetősen jellemző az adóelkerülés – mondta lapunk megkeresésére Rutai Gábor, a Duna House Holding Nyrt. PR- és elemzési vezetője.
– Nagyon elszálltak az albérletárak, ami sokak szerint tarthatatlan, egy ilyen intézkedés pedig az árak stagnálását vagy akár enyhe csökkenését is magával hozhatja – világított rá az elemző, aki szintén azt várja, hogy sokan a járulékfizetés eltörlésének hatására a szürke zónából átlépnek a fehérgazdaságba.
Több jut csokra
Jövőre is folytatódik a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) programja. A költségvetés tervezetéből kiderül: a kormány 2018-ban 226 milliárdot szán erre a célra. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a büdzsé keddi beterjesztésének alkalmából elmondta, a kormány ennek folyományaként mintegy 15 ezer új lakás megépülésére számít. Az idei költségvetésben egyébként otthonteremtési célokra 211 milliárd forintot tervezett a kabinet.