Eddig nagyon jól megy idén a hazai bankrendszernek, egymást követően hozzák nyilvánosságra a pár éve még sok esetben nehezen elképzelhető profitszámaikat a bankok. Hétfőn közölte a Budapest Bank, hogy az első hat hónap alatt 9,9 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, de a többi jelentős hitelintézetnél is jók a számok. A CIB 9,5 milliárd forintos profittal zárta a fél évet, az Erste a tavalyi első fél évhez képest közel 25 százalékkal jobb eredményt ért el, az FHB-nál is 158 millió forintos pluszt hozott az első fél év. Az OTP rekordprofitoknál jár, a Raiffeisen és a K&H anyacége is kedvező csoportadatokat közölt.
A számok alapján arra lehetne következtetni, hogy sínen van a bankrendszer további fellendülése, ahogy a gazdaság rövid távon egyre biztosabbnak látszó növekedése mellett egyre többet tud hitelezni a lakosságnak és a vállalatoknak egyaránt.
Ez a jövőben várható kihívások ismeretében elhamarkodott gondolatnak tűnik, nem véletlen, hogy sok banki vezető visszafogottan, gyakran aggodalommal beszél a jövőről. Hétfői számunkban foglalkoztunk azzal, hogy hiába a jó eredmények, a bankok eközben jelentős átalakításokról döntenek saját belső szerkezetükben és üzleti folyamataikban, éppen azért, hogy javíthassák jövedelmezőségüket, különösen ha ezt még fenntarthatónak is szánják.
A piacszabályozó szerint is kedvező, hogy a szektor szereplői élesedő versenyről számolnak be
Az ügyfelek örülhetnek, a bankoknak viszont komoly nehézség, hogy továbbra is rendkívül alacsonyak a kamatszintek, és ugyan most már látszik a hazai piacra is idővel kiható nemzetközi kamatemelési kedv felélénkülése, ez is inkább távlati kilátás. A mostani profitszintekben az is számottevő tényező, hogy az általános gazdasági fellendülés hatására a bankok a korábban felhalmozott céltartalékaikat szabadítják fel a kockázatok csökkenésével.
Ez kedvezően hat az aktuális időszak eredményeire, azonban nem jelent tartós profitforrást. Emellett olyan fejlesztési tételekre kell költeni, mint az azonnali átutalásra való felkészülés, és nem utolsósorban a hazai bankoknak is meg kell felelniük a 2018-tól életbe lépő új, átfogó uniós szintű pénzpiaci szabályozásnak, ami egyaránt igényel szervezeti és informatikai fejlesztéseket.
Eközben a bankok éles és egyre éleződő versenyről számolnak be, és ez a piacszabályozó szerint jól is van így. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) többek között azért vezette be a fogyasztóbarát lakáshiteleket, hogy összehasonlítható legyen a bankok ajánlata, ezzel is ösztönözve az árversenyt. Az MNB évek óta hangsúlyozott álláspontja amúgy is az, hogy túlbankosított a hazai piac, mindössze 5 nagybank lenne kívánatos, amelyek így méretgazdaságossági alapon tudnának a mostaninál is olcsóbban hitelt nyújtani. Ezen a téren kevés mozgás látszik, gazdát cserélt az AXA portfóliója és a Citibank lakossági üzletága, azonban a komolyabb koncentrációt eredményező bankösszeolvadások és -felvásárlások még váratnak magukra.
