Kimagasló éve volt 2018-ban az építőiparnak, a lendület pedig – úgy tűnik – nemcsak idén, hanem a következő néhány évben is ki fog tartani. A teljes tavalyi évi adatok még nem állnak ugyan rendelkezésre, de folyó áron az éves termelési érték minden bizonnyal meghaladta a háromezermilliárd forintot – összehasonlításul 2017-ben mintegy 2500 milliárd forintra rúgott ez az összeg, 2016-ban pedig csupán 1800 milliárdra.
Az iménti számsor egyúttal rámutat az ágazat egyik legfőbb gondjára. Az építőipari termelés 2016-ban csaknem húsz százalékkal esett vissza az előző évhez képest, majd 2017-ben látványosan, harminc százalékkal nőtt a teljesítmény. Ezt a ciklikusságot nagyon nehéz kezelni, nem véletlen, hogy hosszú évekre volt szükség, hogy a válságot követően újra talpra álljon az ágazat. A most ismét előtérbe kerülő lakásépítési szegmens például megrendeléseinek nyolcvan százalékát veszítette el akkor.
Jelenleg mind a kormányzat, mind az ágazat főbb szereplőit tömörítő Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége azt mondja, az ágazat szereplői hosszabb távra is tudnak tervezni. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nemrég arról beszélt, hogy 2023-ig mintegy 25 ezermilliárd forint értékű építőipari beruházás valósul meg Magyarországon, amelyből 14 ezermilliárdnyit tesznek ki az állami megrendelések.
Ezek között egyaránt találhatók gyorsforgalmi utak, hidak, iskolafelújítások, új óvodák, vasúti villamosítások, kulturális és sportlétesítmények építése, hálózatos infrastruktúra fejlesztése és olyan nagy léptékű beruházások is, mint a BMW gyára, a Samsung akkumulátorgyára vagy Paks II. Kereslet tehát van bőven, a gondot a megfelelő szakemberek és megbízható vállalkozások szűkös száma jelenti.
Az egész tavalyi évben folyamatos sajtóhíreket szolgáltattak a csúszó projektek, valamint a dráguló építőanyagok és emelkedő munkadíjak miatti viták. Eközben nagyarányú béremelések zajlottak az ágazatban, ácsok, kőművesek vagy más jó szakmunkások akár napi 25-30 ezer forintot is megkeresnek egy-egy építkezésen.
Ami a lakossági szempontból talán legfontosabb lakásépítési blokkot illeti, 2018 első három negyedévében több mint tízezer lakás épült, ezzel az éves új lakásszám akár 17-18 ezer is lehetett 2018-ban. Figyelembe véve a nagy számban készülő, az idei évre időzített lakásokat, 2019-ben szakértők szerint 20-25 ezer lakás fog elkészülni.
A lakásépítés 2016-ban állt újból felívelő pályára, amikor elindult az otthonteremtési program a családi otthonteremtési kedvezménnyel, az ötszázalékos forgalmi adóval és más intézkedésekkel. A kormány jelenleg azt vizsgálja, hogy a csok speciális szabályokkal hogyan hozhatna javulást a vidéki lakásépítésekben, különösen az ötezer főnél kisebb lélekszámú településeken.
Az idén is folytatódik az építőipari cégek technológiai korszerűsítését támogató program. A tavalyi 16 milliárd forint után 2019-ben összesen hatmilliárd forintra pályázhatnak a 10–250 főt foglalkoztató vállalkozások. Fontos újdonságot is hozott az év vége, mivel decemberben döntött az Országgyűlés a Beruházási Ügynökség felállításáról, amely az állami magasépítési projektekért felelős szervezet lesz. Emellett építésgazdasági stratégia kidolgozásáról is szó van, amelynek az lenne a célja, hogy növekedjék a vállalkozások versenyképessége és a lakosság elégedettsége.