Hongkong után Magyarország a kínai szárazföldi, vagyis onshore kötvénypiacon is megjelenik – erősítette meg a Retuters értesülését tegnap lapunk megkeresésére az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK).
– Az ÁKK mandátumot adott a Bank of China és a HSBC pénzintézeteknek egy kínai jüanban denominált, elsősorban kínai intézményi befektetőknek ajánlott kötvény kibocsátásának Magyarország részére történő megszervezésére – közölte kérdésünkre az adósságkezelő. Ezzel Magyarország több más államhoz és piaci szereplőhöz hasonlóan megvetheti a lábát a nemrég még meglehetősen zárt kínai belső piacon is. Több részlet egyelőre nem ismert, az ÁKK tájékoztatása szerint a kibocsátásra és az árazásra a piaci körülmények függvényében kerül sor.
A hír annyiban várható volt, hogy a gazdasági kormányzat már korábban is többször hangsúlyozta, minél szorosabb kapcsolatokra törekszik Kínával. Ennek része az is, hogy helyi fizetőeszközben, jüanban, avagy zsenminpiben (renminbi) jegyzett kötvényeket bocsát ki.
Ezen a téren már tavaly megtörtént az első lépés, tavasszal a hongkongi offshore-piacon bocsátott ki az állam úgynevezett dim sum kötvényt egymilliárd jüan, nagyjából 42 milliárd forint értékben. Ahogy a dim sum esetében, várhatóan ezúttal is az államadósság egészének finanszírozása szempontjából csekély összegű lehet a kibocsátás. Korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is szimbolikus értékről beszélt, ahogy Hongkongban, ezúttal is a piacon való megjelenés, a lehetőségek feltérképezése az elsődleges cél.
Kína onshore-piacát csak a közelmúltban kezdte megnyitni, addig elsősorban a hazai kibocsátóknak tartotta fenn, a külföldi szereplőknek így maradt Hongkong. Azonban a pandakötvények egyre kedvezőbb feltételeket nyújtanak, és ennek megfelelően a nemzetközi érdeklődés is megnőtt, erre pedig a kínai vezetés is reagált. Térségünkből Magyarország a lengyelek példáját követheti, akik immár túl vannak egy sikeres, kétszeresen túljegyzett pandakibocsátáson.
A piaci szakértők és közgazdászok közül sokan még mindig fenntartásokkal vannak a sokszor átláthatatlan kínai gazdasági folyamatokkal szemben, ez azonban látszólag egyre kevesebbeket foglalkoztat, amit jól mutat, hogy mostanra már a zsenminpi az ötödik legjelentősebb fizetőeszköz a nemzetközi kereskedelemben.
A 2017-es finanszírozási tervben egymilliárd euró értékű devizakötvény kibocsátásának a lehetősége szerepel. A feltételes módot az ÁKK és a Nemzetgazdasági Minisztérium is többször aláhúzta, mivel ilyen lépés csak akkor fordulhat elő, ha annyival jobbak a külpiaci feltételek, hogy érdemes legyen eltérni az elmúlt években meghonosított fő finanszírozási elvektől.
Elsődlegesen továbbra is az a cél, hogy forintból lehessen pénzelni az államot, ebben mostanra jelentősebb szerep jut a jegybanki lépések nyomán a kereskedelmi bankoknak, nem beszélve a lakosságról, a háztartásoknál immár közel 6340 milliárd forint értékben vannak különböző típusú és futamidejű állampapírok.
A kínai piactesztelések elsősorban távlati forrásbevonás lehetőségeit hivatottak megteremteni. Addig, rövid távon, amennyiben az állam jelentősebb devizakötvény-kibocsátás mellett dönt, az eddigi bevett piacok jöhetnek először számításba.