A péntek esti piaczárást követően a Standard & Poor’s (S&P) hitelminősítő pozitívra változtatta a magyar államadósság besorolásának megítélését. A szokásjog szerint ezzel az S&P egy újabb felminősítést alapozott meg, miután tavaly – a gazdasági kormányzat és a piaci elemzők szerint is évekkel megkésve – kikerültünk a befektetésre nem ajánlott, bóvlinak csúfolt besorolási szintről.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a lépést értékelve elmondta, az S&P döntésével a kormány innovatív gazdaságpolitikai lépéseit is elismerte, ezek jelentősen hozzájárultak a külső sérülékenység csökkentéséhez és a makrogazdasági stabilitáshoz. – Az elemzés Magyarország fő erősségeként említette a gazdasági kilátások stabilitását, illetve a külső sérülékenység csökkentését. A pozitív kilátásban tükröződik a hitelminősítő azon véleménye, hogy a bankszektor nem teljesítő hitelei nagy valószínűséggel tovább csökkennek a jövőben, illetve hosszú távon is fenntartható módon bővül a banki hitelezés – fejtette ki a nemzetgazdasági miniszter.
A fő akadály, a bóvli letudása már megtörtént, innentől kezdve a konzervatívabb költési stratégiát követő intézmények, például a nyugdíjalapok is vehetnek magyar államkötvényt. A bevett rutin szerint ezek a befektetők csak olyan eszközöket vehetnek, amelyeket a három nagy nemzetközi minősítőből legalább kettő vételre ajánl. A gyakorlatban az S&P mostani lépésétől túlságosan látványos hatás nem várható, a befektetők már évek óta bőven befektetési szintnek számító hozamokkal veszik a magyar államkötvényeket.
Jelenleg a magyar államadósság besorolása mind a három nagy hitelminősítőnél egy szinttel a befektetésre nem ajánlott szint felett van, tavaly történtek a felminősítések. A hitelminősítői gyakorlatnak 2011–2012 fordulóján volt nagy jelentősége. Akkor az amúgy is sebezhető gazdaságról mondott kedvezőtlen ítéletet mind a három nagy nemzetközi hitelminősítő, mindez drámai gyengülést hozott a magyar eszközökben, gyengült a forint, megnőttek az állampapírhozamok. Azóta jelentősen javultak a gazdasági fundamentumok, erősebb alapokra került a növekedési pálya, és a közgazdászok szerint a jegybanknak is már az a legnagyobb gondja, hogy megakadályozza a forint túlságos erősödését.
A héten jó eséllyel marad a forint mostani erős szintje, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adott olyan útmutatást, amelynek alapján a gyengítés terén készül beavatkozni. – Egészen elképesztő fordulat bontakozik ki a szemünk előtt a hazai bankközi forintpiacon – áll Blahó Levente és Pálffy Gergely Raiffeisen-elemzők értékelésében. Ők is, mint ahogy több más közgazdász is, azon elmélkedik, hogy az MNB újabb eszközökhöz nyúl a növekedést támogató laza kamatpolitikájának biztosítása érdekében, ezt a várakozást még tüzelheti is, hogy az S&P kilátásjavító lépése újból a forint erősítése felé hat. A Raiffeisen elemzői ezért továbbra is gyengébb forinttal számolnak a jövőre vonatkozóan, és tartják (az euróhoz képest) 310-es várakozásukat.
Az MNB a héten adta ki féléves gazdasági helyzetértékelését, ennek alapján tartható az idei és a jövő évi költségvetésben meghatározott 3 százalék alatti hiánycél, illetve folytatódhat az államadósság belföldi és nemzetközi előírásokban rögzített csökkentése. Az S&P lépését várhatóan idővel követni fogja a másik két jelentős piaci szereplő, a Moody’s Investors Service és a Fitch Ratings is. Magyarország hitelminősítői besorolásának további javítása az elemzők szerint is indokolt. A piac azonban, ahogy az elmúlt években, most is a hitelminősítői döntéshozatal előtt jár, így egy újabb felminősítés javulást hozhat, de a mostani hozamszintektől jelentős elmozdulás már nem várható.