Meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken a ZDF német országos közszolgálati televíziónak a távirati iroda közlése szerint. A politikus meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás, mert az állampolgároktól az erről szóló online konzultációra beérkezett vélemények alapján ez indokolt.
Tekintettel arra, hogy a váltakozó időmérés bevezetését annak idején energiamegtakarítási szempontok vezérelték, a Magyar Idők kikérte a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. véleményét, ám a társaság egyelőre nem kívánta kommentálni Juncker kijelentését.
Ugyanakkor megerősítették, hogy a téli és a nyári időszámítás váltogatásával minden évben 100-120 ezer megawattóra villamos energiát takarít meg Magyarország, ami 30-40 ezer háztartás egész éves energiaszükségletének felel meg. Mindez évente 4-5 milliárd forint megtakarítást jelent. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a pénteki Kormányinfón az ügyről annyit közölt: nincs kialakult kormányzati álláspont az EB elnökének javaslatáról, de voltak korábban ennél rosszabb indítványai is a testületnek.
Ugyan az óraátállítást ellenzők most úgy érezhetik, hogy véleményük elsöprő győzelmet aratott, érdemes egy pillantást vetni a konzultáció számaira is. A tegnap közzétett adatok megerősítik a korábbi információkat, amelyek szerint 2018. július 4. és augusztus 16. között 4,6 millió válasz érkezett a 28 tagállamból. A válaszadók 84 százaléka a félévenkénti óraátállítás megszüntetését kérte. Kétségtelen, hogy ez az eddigi legmagasabb válaszadási arány a bizottság nyilvános konzultációinak történetében, hiszen a második helyen egy félmillió válaszos online polémia áll. Ám az EU-ban összesen 508 millió állampolgár él, és ha a kiskorúakkal nem is számolunk, akkor sem feltétlenül tekinthető elsöprő számnak a 3,86 millió ellenző szavazat. Az indokok között szerepelnek – az EB szerint statisztikailag nem bizonyított – negatív egészségügyi hatások és a közlekedési balesetek növekvő száma az átállítás utáni napokban, valamint az energiamegtakarítás (vélt) hiánya.
Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős európai biztos, miután ismertette az előzetes eredményeket a biztosi testület előtt, elmondta: az európai polgárok üzenete egyértelmű, ennek megfelelően jogalkotási javaslatot készítenek az Európai Parlament és a Tanács számára, amely intézmények ezután közösen határoznak. Juncker szavai az állandó nyári időszámításról gyakorlatilag azt jelentik, hogy az EU-tagországok mindegyike időzónát váltana. Viszont, ha uniós jogszabály születik az óraátállítás gyakorlatának megszüntetéséről, a tagállamok egyedileg dönthetnek arról, hogy mely időzónához kívánnak tartozni.
– Gyakorlatilag azt kell eldöntenünk, hogy inkább az esti vagy a reggeli világosságnak örülnénk – mondta a Magyar Időknek Herman Gábor mérnök, aki évek óta foglalkozik hazánk optimális időzónájának meghatározásával. Mint ismertette, az UTC+1 óra az alap-zónaidőnk, ha ebben maradunk, akkor az év egyetlen napján sem lenne világos este 8 után, ráadásul a nyári napforduló környékén már hajnali 4 óra előtt nappali világosság köszöntene ránk.
A másik lehetőség az UTC+2 időzóna, ez jelenleg a nyári időszámításunk, amelyben jobban kihasználjuk a napfényes órákat, mint ha egész évben maradnánk az UTC+1-ben.
Az UTC+3-ban soha nem menne le a nap este 6 óra előtt, viszont december-január környékén fél 10-es napkeltékre kellene számítanunk.
Az biztos, hogy nincs olyan rendszer, ami minden uniós állampolgárnak egyformán megfelel, ám bizonyára találni lehet olyan megoldást, ami csak keveseknek okoz kényelmetlenséget és a gazdaságra sincs káros hatással.