A beérkezett észrevételeket is figyelembe véve elkészült az azonnali fizetési rendszer szabályrendszerének tervezete, amelyet még ebben az évben megtárgyal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa.
A konkrét infrastruktúra megvalósítási terveiről, azaz arról, hogy a szabályrendszer alapján milyen konkrét fizetési rendszer fogja biztosítani az azonnali fizetés alapszintű szolgáltatási szintjét, várhatóan jövő év elején születik majd döntés – mondta lapunknak az MNB.
A jegybank tavasszal mutatta be a piaci szereplőknek az azonnali fizetési rendszer magyarországi bevezetéséről készített koncepciós anyagát, amelyet aztán a nyár folyamán írásbeli és személyes konzultációk keretében vitatott meg a főbb szereplőkkel. A lakossági és vállalati ügyfelek szempontjából a fő előny az eddigieknél jóval szélesebb körű használhatóság lesz, azaz hogy olyan fizetési helyzetekben is rendelkezésre áll majd korszerű és gyors elektronikus fizetési mód, amelyeknél csak a készpénzes fizetés volt lehetséges – indokolta a lépést az MNB.
– Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az új infrastruktúra által nyújtott előnyök kihasználhatóságához a pénzforgalmi szolgáltatóknak kell átjárható és nyílt szabványokkal működő szolgáltatásokat kifejleszteniük a központi infrastruktúrára építve – közölték.
Komoly feladatokat jelent az átállás az érintett vállalatoknak
– A banki ügyfélkörben a jelenlegi időkeretet felváltó azonnali átutalás bevezetése minimális előnnyel járhat – mondta lapunknak Szauter Gyula, az EY pénzügyi tanácsadó cég üzleti tanácsadási szolgáltatások részlegének szenior menedzsere.
A szakember úgy véli, hogy a jelenlegi, igen alacsony szinten lévő kamatokból származó haszon kicsiny, a határidők tekintetében pedig az átutalásoknál eddig is a teljesítés határidejét vették figyelembe a cégek. Szauter szerint azok a cégek, amelyek már most felkészülnek az új átutalási rendszerre, és elsőként tudják ezt ügyfeleiknek ajánlani, saját piacukon juthatnak versenyelőnyhöz.
Emlékeztetett: a felkészülés mind a számlavezető és utalási rendszereket, mind a könyvelési és egyéb kapcsolódó folyamatokat érinti, így komoly feladatokat jelent az átállás az érintett vállalatoknak.
– Erre ugyanakkor nemcsak Magyarországon, de nemzetközileg is készülnek a piaci szereplők, hiszen az MNB által kitűzött cél és határidő uniós szintű elvárásokon alapul – tette hozzá Szauter.
