Az Európai Unió várhatóan hétfőn szünteti meg a kínai napelemek és panelek behozatali korlátozását, elutasítva az uniós gyártók kérelmeit – értesült a MANAP Iparági Egyesület. A szervezet közölte: az unió kereskedelempolitikáját koordináló Európai Bizottság javaslata szerint el kell utasítani a kínai importkorlátozások lejárati felülvizsgálatára, vagyis meghosszabbítására irányuló kérelmet. A döntést a Reuters szerint az EU 28 tagállamának többsége támogatja. Az európai gyártók nehezményezik, hogy a bizottsági döntés megnyitja az EU kapuit a dömpingtermékek előtt.
Az Európai Unió először 2013-ban vezetett be dömpingellenes intézkedéseket a kínai eredetű napelemek, szilíciumcella és szilíciumostya ellen, majd 2017 márciusában a döntését 18 hónappal meghosszabbította. A korlátozás értelmében a kínai gyártók a termékeik árát a fokozatosan csökkentett szabályozott minimáláron vagy annál magasabb szinten tarthatták az EU-ban. Amennyiben viszont a minimálár alatt értékesítettek volna, akkor termékeiket akár 64,9 százalékos vám is sújthatta. Ez a korlátozás szűnik tehát meg, vagyis az értesülések szerint a kínai gyártók ezek után szabad áron és vámmentesen értékesíthetik a termékeiket az unióban.
A szabályozással az volt a célja az EU-nak, hogy fenntartsa a kényes egyensúlyt az uniós gyártók, illetve az importőrök és kivitelezők között – utóbbiak a napból nyert energia előállításának költségcsökkentését sürgetik. Brüsszel amiatt is aggódott, hogy Peking esetleg válaszlépésre szánja el magát, elvégre a két fél 2013 óta kereskedelmi háború küszöbén állt.
Az európai napenergiával foglalkozó vállalatokat tömörítő SolarPower Europe iparági szövetség – az EB és az E&Y (korábban Ernst & Young) felmérése alapján – arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a kínai termékeket sújtó intézkedések megszűnnek, a napenergiát hasznosító termékek iránti kereslet akár 30 százalékkal is emelkedhet, és mintegy 45 ezer új munkahely jöhet létre.
A MANAP emlékeztetett arra, hogy egy május végi kínai kormánydöntés szerint az országban már nem dotálják a közműjellegű beruházások állami támogatását és jelentősen csökkentik a betáplálási tarifát. Ez pedig azt eredményezi, hogy a kínai gyártóknak 30 gigawattnyi kapacitásuk szabadult fel arra, hogy új piacok után nézzenek. Már csak azért is, mert a Kína utáni második legnagyobb piac, az Egyesült Államok bevezette az importvámokat, a harmadik legnagyobb piac, India pedig hozzálátott a korlátozások bevezetésének tervezéséhez. Az EU teljes piaca körülbelül hét gigawatt.
Az uniós gyártók azon csoportja – amely az első panaszt 2012-ben tette – úgy véli, megalapozott volna a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítása. Milan Nitzschke elnök szerint a feloldással egyidejűleg az EU felelőtlenül lemond minden külkereskedelmi intézkedésről, és felbátorítja a kínai termelőket, hogy megsemmisítsék az európai és harmadik országbeli versenytársakat Európa piacán. Néhány vállalat emiatt jogi lépéseket tervez az Európai Bíróságnál.
Szolnoki Ádám, a SolarPower Europe-tag MANAP Iparági Egyesület elnöke szerint néhány évvel ezelőtt komoly problémát jelentett a mesterségesen magas ár, a mai minimumáras szabályozás már közelítette a piaci árakat.
– Egyértelmű, hogy a piaci viszonyok visszahozása hosszú távon pozitív hatással lesz a napenergia terjedésére, mert a gyártás egyre hatékonyabbá válásának közvetlen árcsökkentő hatása lesz. Átmenetileg azonban komoly nehézségeket okozhat, hogy a kínai kormány megszorításai miatt az ottani piacról kiszoruló, pénzügyi problémákkal küszködő, jellemzően nem élvonalbeli gyártók dömpingáron próbálják majd értékesíteni alacsonyabb minőségű termékeiket az európai piacon, így Magyarországon is – kommentálta a fejleményeket Szolnoki Ádám.