Az utóbbi években több intézkedést is meghozott a törvényhozás a kilakoltatás kapcsán. Ezeket és ezzel az érintettek lehetőségeit az igazságügyi miniszter helyettese foglalta össze a napokban egy ellenzéki képviselő felvetésére.
Völner Pál kitért arra, mit tehetnek azok, akik nehéz anyagi helyzetben vannak. A végrehajtási eljárás adósai például jogi tanácsot kérhetnek a jogi segítségnyújtó szolgálattól, de adott esetben a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése is indokolt lehet: a rászorulók itt segítséget kaphatnak a lakhatás, az ellátás és az étkezés kapcsán. Bizonyos gondokra megoldást kínálhat a települési önkormányzat szociális osztálya is, ahol megtudhatja az érintett, hogy milyen szociális ellátást lehet igényelni, szóba jöhet-e az ügyében például a lakásfenntartási támogatás vagy az átmeneti segély.
Azoknak a családoknak pedig, amelyeknek az ingatlanát még nem értékesítették, kiutat kínálhat az adósságrendezési eljárás, közismert nevén a magáncsőd. E szabályrendszer célja ugyanis az, hogy a magánszemélyek kikerülhessenek az adósságcsapdából, mégpedig úgy, hogy ne veszítsék el lakóingatlanukat.
Az önkormányzatoktól is lehet segítséget kérni
Fotó: MTI/Kálmándy Ferenc
A kilakoltatás előtt állók lakhatása kapcsán a miniszterhelyettes a moratórium tavalyi meghosszabbítását említette meg: az Országgyűlés nagyjából egy éve határozott úgy, hogy a november 15-től április 30-ig terjedő időszak alatt nem lehet utcára tenni a magánszemélyeket. Korábban december elsején kezdődött a korlátozás és március elsején ért véget. A változtatás – Völner Pál szerint – a legkritikusabb időszakban, télen nyújt segítséget a nehéz helyzetbe jutott családoknak ahhoz, hogy a lakás elvesztése ne hozza magával automatikusan az élet veszélyeztetését, az emberi méltóság sérelmét.
A miniszterhelyettes kiemelt még egy 2015-ös rendelkezést. Eszerint a lakóingatlanoknál a lefoglalást és az ingatlan kiürítésének tényét be kell jelenteni a helyi jegyzőnél. A jegyző értesítésének megvan a maga értelme: ahhoz, hogy az állami és az önkormányzati szervezetek hatékony segítséget nyújthassanak az adósnak és családjának, az kell, hogy a hivatalosság kellő időben megkapja azokat az információkat, amelyek a szociális intézkedések előkészítéséhez szükségesek.
Ítélet Luxembourgból
Érdekes magyar ítélet született az uniós bíróságon. Az ügy alapja, hogy a honi devizahitel-adósok egyik egyesülete panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál amiatt, mert a civil szervezet szerint a magyar parlament a korábbi adósmentő törvények megalkotásával az EU fogyasztóvédelmi szabályait megsértve, önkényesen módosította a hazai devizahitel-szerződéseket. Szerintük a vitatott kölcsönöket a megállapodás megkötésekor érvényben volt szabályok alapján kellene elbírálniuk a magyar bíróságoknak. Miután a brüsszeli bizottság a panasz alapján nem indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, az egyesület három tagja hozzáférést kért a bizottsági eljárás dokumentumaihoz. Mivel Brüsszel a hozzáférést megtagadta, az érintettek bírósághoz fordultak. Az uniós fórum tegnap elutasította a keresetet, mondván: azt kell feltételezni, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítását kérő panasz alapján lefolytatott vizsgálat dokumentumai bizalmas jellegűek. A törvényszék szerint az érintettek nem bizonyították, hogy az iratok hozzáférhetővé tételéhez olyan nyomós közérdek fűződik, amely felülírná az ez ellen szóló érveket. Fellebbezni két hónapon belül lehet.
