Megtámadta a magyar kormány az Európai Unió Bíróságán az uniós kiküldetési irányelv július 9-én kihirdetett módosítását – közölte a Miniszterelnökség. Az új szabályok ugyanis aránytalanul korlátozzák a szolgáltatásnyújtás szabadságát. Az „azonos helyen azonos munkáért egyenlő bérezés” elvének a szolgáltatásnyújtás szabadságára való kiterjesztése valójában nem a munkavállalók védelmét, hanem a más tagállamok munkaerőpiacairól történő kiszorítását célozza – indokolták, miért ellenzi Magyarország az irányelv módosítását.
A Miniszterelnökség szerint a kormány azt is sérelmezte, hogy az Európai Bizottság annak ellenére fenntartotta a javaslatát, hogy tizenegy tagállam nemzeti parlamentjének tizennégy kamarája – közte a magyar Országgyűlés – az úgynevezett sárga lapos eljárás megindításával kifogásolta a javaslatot. Magyarország különösen elfogadhatatlannak tartotta a kiküldetési szabályok kiterjesztését a nemzetközi közúti közlekedési tevékenységekre, mivel ezt a területet nagyfokú mobilitás jellemzi – hangsúlyozta a Miniszterelnökség közleménye.
Magyarország és Lengyelország közös nyilatkozatban fejtette ki, hogy az elfogadott szabályok semmiképpen sem tekinthetők kiegyensúlyozottnak. A kormány a keresetlevelében arra hivatkozott, hogy az irányelv módosítása a szükségesség és arányosság elveibe ütközik, másrészt a megkülönböztetésmentesség követelményét sértő kötelezettségeket és korlátozásokat vezet be.
A kabinet arra is hivatkozott, hogy a megtámadott irányelv egyes rendelkezései sértik a jogbiztonság és a normavilágosság elvét, ami jelentős kihívások elé állítja majd a tagállamokat az irányelv nemzeti jogba történő átültetésekor, aminek 2020. július 30-ig kell eleget tenniük.
Munkahelyek százezrei kerülnek veszélybe az irányelv módosítása miatt. A magyarok és a lengyelek is tiltakoznak a lépés ellen
Fotó: Havran Zoltán
A kormány bízik abban, hogy az Európai Unió Bírósága még 2020 előtt megsemmisíti a megtámadott irányelvet. A kormány rendelkezésre álló információi szerint Lengyelország ugyancsak keresetet nyújt be az uniós bírósághoz az irányelv megsemmisítése érdekében.
A hazai fuvarozó-érdekvédelmi szervezetek az elmúlt években komoly lobbitevékenységet folytattak a módosítás meghiúsítása érdekében. Tavaly áprilisban Budapestre hívták a V4-ek személy- és áruszállító vállalkozásai meghatározó érdekképviseleteinek vezetőit. A lengyel ZMPD, a cseh CESMAD Bohemia, a szlovák CESMAD Slovakia és az összefogást kezdeményező Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete képviselői megállapították, hogy a V4-országokban működő több százezer kamion nélkülözhetetlen az európai ellátási láncában.
A Kelet-Európába telepített termelőüzemek ellátásában és a késztermékek piacra juttatásában szinte kizárólag a kelet-európai országok fuvarozói vesznek részt. A szolgáltatás korlátozása jelentős áremelkedést hozna, amely a közösség keleti felén munkahelyek százezreit sodorná veszélybe.
Tegnap a PAP hírügynökséget Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes arról tájékoztatta: Lengyelország is külön panaszt nyújtott be az uniós kiküldetési irányelv módosítása miatt. Ebben az irányelv „protekcionista jellegét” bírálják, amely Varsó szerint megnehezíti a szabad munkaerő- és szolgáltatásáramlásnak az uniós alapszerződésben rögzített elvét.
