– A harmadik negyedévében a vállalati és a háztartási hitelezés is stabilan bővült. A teljes vállalati hitelállomány éves növekedése kilenc százalékot tett ki, a háztartási szektor hitelezése pedig szeptemberig éves összevetésben immáron 3,6 százalékkal növekedett – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legújabb felméréséből.
A vállalati hiteldinamika így már második negyedéve az MNB által kívánatosnak tartott öt-tíz százalékos sávban alakult, ezen belül a kis- és középvállalati szegmens hitelezése az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 13 százalékkal nőtt. A lakosság esetében a hiteltranzakciók éves értéke 211 milliárd forintot tett ki, amelyhez a harmadik negyedév 83 milliárd forinttal járult hozzá. Az új szerződéskötések mennyisége éves átlagban 43 százalékkal nőtt, ezen belül az új lakáshitelek kihelyezése 29 százalékkal, míg a személyi kölcsönöké 46 százalékkal emelkedett.
Mint azt Oláh Zsolt főosztályvezető a kutatás eredményeinek bemutatásakor elmondta, ez a hitelbővülés úgy mehetett végbe, hogy közben javult a hazai bankrendszer sokktűrőképessége, és továbbra is erős a tőkeellátottsága. Oláh Zsolt elmondta, az idén is erőteljesen, 14 százalékkal nőtt a bankrendszer jövedelmezősége. Ez azonban leginkább egyszeri tételekkel, a jó gazdasági teljesítmény eredményeként felszabadítható biztonsági tartalékokkal magyarázható, vagyis ilyen szinten a továbbiakban nem fenntartható a helyzet. Azonban Oláh Zsolt szerint enélkül is öt-hét százalékos a rendszerszintű megtérülés, ez pedig az MNB szerint már a válság előtti szintekkel összevetve is elfogadható érték. Emellett a jegybank továbbra is ösztönzi a bankokat, hogy újabb költségcsökkentéssel, illetve a digitalizációból adódó új szolgáltatásokkal és hatékonyságnöveléssel javítsák tovább a jövedelmezőségi szintjüket.
Oláh Zsolt kifejtette, a jegybank még mindig azt szeretné, ha a háztartások védelmében nagyobb arányban megjelennének a minél hosszabb futamidőre rögzített kamatozású lakáshiteltermékek. Az MNB az ajánlatokat átvizsgálva arra jutott, hogy az ilyen ajánlatok jelenleg nagyon drágák Magyarországon, mintegy másfél százalék a különbözet, ennyivel adják olcsóbban a változó kamatozású termékeket.
Oláh Zsolt megjegyezte, azért is indokolt a rögzített kamatozású hitelek nagyobb térnyerése, mert a modellezés szerint hosszabb távon akár néhány száz bázispontos kamatemelkedéssel is nagyságrendekkel megugrik a törlesztő, és egyből visszájára fordul az a költségelőny, amit az induláskor még olcsóbb változó kamatozással el lehetett érni. Az érzékelhető árkülönbségek kiegyenlítésében a jegybank szerint jelentős szerep jut a már minden nagybanknál – noha nem minden futamidő kategóriára – elérhető fogyasztóbarát-hiteleknek.