Jelentősen, közel harmadára csökkent 2011 óta a nők munkanélküliségi rátája, ráadásul a 15–39 éves korosztály munkaerőpiaci adatai is jelentősen javultak, amelyből arra lehet következtetni, hogy a női munkavállalók nagyobb biztonsággal vállalhatnak gyermeket, kevésbé tartanak munkahelyük elvesztésétől.
A Fiatal Családosok Klubjának elemzése szerint a 15–39 éves korosztályban a nők 6,4 százalékának nincs állása, míg 2011-ben ez az arány 12,5 százalék volt. Az adatok azt mutatják, hogy a gyermeket vállaló nők nagyobb része mehet el munkahelyéről szülni, vagy térhet vissza a munkaerőpiacra szülés után. Ez olyan anyagi és egzisztenciális biztonságot eredményezhet egy család életében, amelynek köszönhetően könnyebben vállalhatnak újabb gyermeket a szülők.
Ha az európai uniós összehasonlítást vizsgáljuk, elmondhatjuk, hogy a magyar adat majdnem négy százalékponttal jobb, mint a teljes uniós átlag. Olyan országok, mint Luxemburg és Dánia is mögöttünk vannak a listán, míg Ausztriát máris sikerült utolérni, hiszen a 15 és 39 év közötti nők munkanélküliségi rátája ott megegyezik a magyar adattal.
A 4,4 százalékos női munkanélküliség nemcsak annak fényében kiemelkedő eredmény, hogy 2011-ben ez az arány 11 százalék volt, hanem azért is, mert az európai uniós, 7,7 százalékos átlaghoz képest is rendkívül alacsony a mutató. Az unió 28 országából a nők foglalkoztatottságát tekintve csak négy országban jobb a helyzet, mint hazánkban. Az összes többi tagállamban – arányaiban nézve – kevesebb nő dolgozik, mint Magyarországon. Példaként lehet említeni Hollandiát és Franciaországot, ahol a nők helyzete ebből a szempontból kedvezőtlenebb, mint nálunk.
Szalai Piroska, a Nemzetgazdasági Minisztérium tanácsadója tegnapi elemzésében arra mutatott rá, hogy a legfrissebb adatok szerint az OECD-tagállamok közül, a foglalkoztatottakon belül nálunk a legmagasabb az alkalmazottal dolgozó önfoglalkoztató vállalkozó nők aránya. Hozzátette: 2017-ben először emelkedett kétmillió fölé a női munkavállalók száma éves átlagban hazánkban.